A Kúria tekintélye abból fakad, hogy az igazságra törekedve formálja a jogot és féltve őrzi a jogrendet – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke hétfőn Budapesten, a legfelsőbb bírói fórum régi, Kossuth téri épületében tartott összbírói értekezleten.
Kiemelte: a legfontosabb az, hogy a Kúria biztosítsa az ítélkezési gyakorlat egységét és a 21. századi elvárásoknak megfelelő, hatékony csúcsszerve legyen az igazszolgáltatásnak. Ez pedig nem is annyira az írott jogszabályi rendelkezéseken, mint inkább a szakmai alázaton múlik – mondta a legfelsőbb bírói fórum elnöke.
Hozzátette, a Kúria célja az ítélkező és a jogegységi munka hatékony megszervezése, a szakmai partnerekkel való szorosabb kapcsolat és a döntések közérthető formában való eljuttatása a nyilvánosság számára.
Darák Péter emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint a demokratikus jogállam működése a hatalom megosztására épül, egyik ágának, az igazságszolgáltatásnak pedig a legfelsőbb szerve a Kúria.
A Kúria az egyedi ügyek eldöntése mellett a jogegység érdekében is eljár. Feladatai közé tartozik az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálata, a népszavazási ügyekkel kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása, jogegységi és elvi döntések meghozatala, valamint a joggyakorlat elemzése – ismertette főbíró.
Az egyedi ügyekről szólva a Kúria elnöke elmondta: 2014-ben összesen 7709 ügy érkezett és 7959-et fejeztek be, ezek túlnyomó többsége egy éven, jelentős része fél éven belül lezárult.
Az önkormányzati rendeletek – az alaptörvényt leszámítva minden más – magasabb jogszabállyal való összhangját illetően tavaly 68 döntést hozott a Kúria önkormányzati tanácsa. A 46 érdemi döntésből csupán 8 eredményezte az indítvány elutasítását, a többiben megállapította a vizsgált önkormányzati rendelet törvényellenességét. Az eljárások többségét a kormányhivatalok kezdeményezték, de egyedi ügyekben eljáró bírók, illetve az ombudsman is fordult a Kúriához önkormányzati rendelet miatt – mondta Darák Péter.
Felidézte, tavaly jogegységi határozatot hozott a Kúria például az új polgári törvénykönyv életbelépésével, illetve a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatban, az utóbbi több törvény megalkotásának alapjául szolgált.
Darák Péter közölte, a Kúria pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, tavaly mintegy hárommilliárd forintból gazdálkodhattak.
A Kúria elnöke a rendezvény szünetében újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy tisztségéből fakadóan nem kíván részt venni a halálbüntetésről folyó vitában, ám arra emlékeztetett, hogy e büntetési nem bevezetését a Magyarország által aláírt nemzetközi dokumentumok nem teszik lehetővé.
Arra a kérdésre, hogy mikor térhet vissza a Kúria az eredeti székhelyére, azt válaszolta: egyértelmű kormányzati szándék van, de a konkrét lépések ütemezése még nem világos. Ezért is nagy jelentőségű, hogy több mint fél évszázad után most először tarthatja az összbírói értekezletet a legfelsőbb bírói fórum az eredeti helyén, a Parlamenttel szemben lévő Kossuth téri épületben, amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBT) elnöke az összbírói értekezleten a bírói kar szolidaritásának fontosságára és a magyar igazságszolgáltatás uniós összehasonlításban is jelentős eredményeire hívta fel a figyelmet. A 28 uniós tagállam közül a közigazgatási pereket tekintve a negyedik, a polgári ügyszakban pedig a hatodik leggyorsabb a magyar bíróságok ítélkezése.
Tavaly bizonyos ügytípusokban perek áradata zúdult a bíróságokra, ilyenek voltak például a deviza- vagy a választási ügyek. Összesen mintegy 1,46 millió ügy érkezett a magyar bíróságokra, ugyanakkor mintegy 1,5 milliót fejeztek be 2014-ben – mondta az elnök.
Handó Tünde kiemelte, hogy a Kúria bírái nagy munkaterheik ellenére is segítséget nyújtanak az alsóbb fokú bíráknak, és példaértékű nyitást hajtottak végre.
Az OBH elnöke Deák Ferenc szavait idézve hangsúlyozta: “Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nemcsak igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett bizodalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek.”
Polt Péter legfőbb ügyész felszólalásában azt emelte ki: jól működő igazságszolgáltatás nélkül nincs jogállam, jól, törvényesen működő ügyészség nélkül pedig nincs jó igazságszolgáltatás.
A Kúria és a Legfőbb Ügyészség együttműködéséről szólva Polt Péter kiemelte a jogegység területén tett közös erőfeszítéseket, a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslatokat, a felülvizsgálati eljárásokat és a jogegységi eljárásokat, majd arra figyelmeztetett: felemelő pillanat a Kúria eredeti épületében részt venni egy kúriai rendezvényen, de még fontosabb a törvények tisztelete és az igazság szeretete.
