A Fogyasztóvédők Országos Egyesületéhez egyre gyakrabban érkeznek használt-autóval kapcsolatos kérdések, ezért összefoglaljuk, mit tehet a fogyasztó azért, hogy elkerülje a későbbi kellemetlen meglepetéseket. Manipulált kilométerórák, félretájékoztatás, a körültekintő eljárás teljes hiánya – többek közt ezekről árulkodnak az Egyesülethez érkező panaszok.
Közel kétmillió forintért vásárolt a fogyasztó egy kifogástalannak tűnő használt autót, aztán persze kiderült, hogy közel 90.000 km-rel többet futott, mint amelyet a kilométeróra mutatott. A szervizkönyv nélkül értékesített gépjárműről két hónap múlva az is kiderült a szakszervizi vizsgálat során hogy számtalan más hibája van: mikor a fogyasztó ezt felrótta a kereskedőnek, az elhárított minden felelősséget.
A fogyasztóknak bosszúságot okozó tipikus esetek
A példában jelzett eset jól mutatja, hogy félreértelmezik bizonyos kereskedők a fogyasztói jogokat. Az adásvételi szerződésben ugyanis rögzítették a kilométeróra 127.720 km-es állását, de amikor a fogyasztó a hibák jelentkezése során szakszervizbe vitte a járművet, kiderült: az autó valójában 216.724 km-t futott és további hibái is vannak.
A fogyasztó kérdéséből az is kiderült, hogy minden további nélkül elutasították a kérelmet, a cég szerint „nem tehettek arról, hogy valaki korábban manipulálta az órát”, ráadásul szerintük használt-autó kereskedőként csak hat hónap szavatosságot, nem pedig garanciát kell vállalni és az kizárólag a fődarabokra vonatkozik. Azonban a vállalkozás tévesen értelmezte a jogszabályokat, hiszen használt-autóvásárlás esetén is a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:163. § (2) alapján (az új áruk esetén érvényes két éves határidő helyett) legalább egy évig felléphet a fogyasztó kijavítás-kicserélési jogával. Ha pedig ezek teljesítése nem lehetséges, akkor vételár-leszállítást kérhet, elállhat a szerződéstől és követelheti vissza a teljes vételárat vagy a hibát mással ki is javíttathatja a kereskedő költségére. A fentiek szerint a cég abban is tévedett, hogy csak hat hónap szavatosságot kell vállalnia. Ráadásul a használt autókra szintén érvényes a szabály az ÚPtk. 6:158. § alapján, miszerint a vásárlást követő hat hónapon belüli hiba esetében a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a gépjármű az eladáskor még hibátlan volt.
A fenti esetben ugyanakkor a vállalkozás semmivel sem mentette ki magát bizonyítási kötelezettsége alól és hibásan teljesített, hisz a felek rögzítették a kilométeróra állását az adásvételi szerződésben és a fogyasztó kifejezetten emiatt vásárolta meg az autót. A szakszerviz által megállapított valós kilométeróra-állás azonban olyan hibának minősül, ami nem javítható, ezért a fogyasztó jogosan követelte vissza a cégtől a vételárat. Előfordult olyan eset is, amelyben az autó már a vásárlásnál „gyanús volt”, hiszen zajos hangot észlelt a fogyasztó szervokormánynál, ezt a tényt egyébként rögzítették is a gépjármű-műszaki állapotfelmérő lapon, de azzal bíztatták, hogy „ez nem jelent problémát, el fog múlni”. Néhány nappal később azonban a kormánymű teljesen tönkrement, a fogyasztó ezt azonnal jelezte is a használt-autó kereskedőnél, amely „készségesen azt tanácsolta, hogy javíttassa meg”. A fogyasztó ezt meg is tette, a javítás ára 70.000 Ft volt, ennek megtérítését a vállalkozás pedig elutasította, annak ellenére, hogy nem igazolta semmivel az autó vásárláskori hibátlan állapotát.
Egy harmadik bejelentés szerint a megvásárolni kívánt autó be sem akart indulni, ezért azt többször „be kellett bikázni”, hogy elinduljon, tetézte a fogyasztó aggodalmait, hogy a műszerfalon megjelent egy figyelmeztető jelzés, de azt azzal magyarázta a vállalkozás képviselője, hogy a sok „bikázástól” van és el fog múlni. Később a szakszerviz megállapította, hogy az autó hőmérséklet-érzékelője ment tönkre, 40.000 Ft volt a javítás, ennek díját itt sem fizette meg a cég. Ráadásul ez csak egy hiba volt a sok közül. Azonban a fogyasztó itt nem járt el körültekintően. Csak később derült ki számára, hogy olvasatlanul aláírta az átadási jegyzőkönyvet, amelynek nem tulajdonított nagy jelentőséget, holott azt írta alá: tudomásul veszi, hogy a motor kopott, gyenge teljesítményű, a gépjármű műszaki állapota a jó minősítésnél jóval rosszabb, akkumulátora is gyenge és mindezek ismeretében veszi meg az autót, a hibákat maga javítja ki. Mivel ez esetben a fogyasztó aláírta a jegyzőkönyvet és tudomásul vette a hibákat, nem hivatkozhatott hibás teljesítésre, hiszen a hiányosságokat az aláírt dokumentum szerint már ismerte a vásárlás pillanatában.
Jó tanácsok használt autó vásárlására
1. Ne fogadják el a fogyasztók a vállalkozás azon hivatkozását, hogy felelősségük nem áll fenn használt autó hibája esetén. Legalább egy évig felléphetnek többek közt kijavítási igénnyel és az első hat hónapon belül észlelt hibánál a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy még hibátlan autót adott át.
2. Minden dokumentumot olvassanak át a fogyasztók a vásárlásnál még aláírás előtt, mert könnyen lehet olyan papírt írnak alá, amely miatt később nem tudnak élni jogaikkal. Jogilag nem számít hibának az, amit a fogyasztó a vásárláskor már felismert, vagy fel kellett volna ismernie.
3. Ha a próbaút során bármilyen rendellenességet észlel a fogyasztó, ne fogadja el azt a választ, hogy a probléma csak átmeneti! Ehelyett a megvásárlás előtt szakértővel mérje fel az autó állapotát és az ennek eredményeként tett megállapítások fényében vegye meg a gépjárművet!
4. A szervizkönyvben fel kell tüntetni mindig a javításkori kilométeróra-állást, erről is tájékozódjon a fogyasztó a vásárlás előtt! Ha nem rendelkezik az autó szervizkönyvvel, akkor mindenfajta állítás csupán egy feltételezés a szakember által elvégzett vizsgálat eredményéig.
