Sorozatos szabálytalanságokat és hiányosságokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése a kérelemre ellenőrzött 14 jelölő szervezet közül nyolcnál a kampánypénzek ellenőrzése során. Az ÁSZ a 2014. évi országgyűlési képviselő-választási kampányokra fordított pénzeszközök elszámolását ellenőrizte, és összesen három jelentést készített. Egyet a mandátumhoz jutott egyéni jelöltekről, egyet a mandátumhoz jutott jelölő szervezetekről, egyet pedig a kérelemre ellenőrzött, 14 országos listát állított, mandátumhoz nem jutott jelölő szervezetről. Az ÁSZ főtitkára az ellenőrzések lezárását követően tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát, illetve javították az ÁSZ ellenőrzésének lehetőségeit.
Az Állami Számvevőszék a törvényi előírások szerint meghatározott tartalommal és határidőben elvégezte a 2014. évi országgyűlési képviselő-választási kampányokra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését – mondta Elek János, az Állami Számvevőszék főtitkára az ÁSZ kampánypénzek ellenőrzéséről szóló sajtótájékoztatóján. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló új jogszabály alapján az ÁSZ a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzését egy év alatt volt köteles lefolytatni.
A 2014. évi országgyűlési választás a korábbiakhoz képest új lebonyolítási és finanszírozási rendszerben zajlott – emelte ki a főtitkár. Az Országgyűlés 2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről, amely jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmazott meg az Állami Számvevőszéknek. Az ÁSZ ezen jogszabályi előírások alapján összesen három jelentést készített, egyet a képviselethez jutott egyéni jelöltek, egyet a képviselethez jutott jelölő szervezetek, egyet pedig kérelem alapján összesen 14, képviselethez nem jutott jelölő szervezet ellenőrzéséről. Mindhárom jelentéshez kapcsolódó ellenőrzés úgynevezett szabályszerűségi ellenőrzés volt, és a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás befejezésének időpontjáig tartó választási kampányidőszakot értékelte az ÁSZ – hangsúlyozta Elek János.
Benedek Mária, Elek János és Brebán Andrea – Fotó: ÁSZ
Kiemelte, hogy a képviselethez jutott egyéni jelöltek esetében az új jogszabály kettős ellenőrzést vezetett be, ugyanis az elsődleges ellenőrzést jogszabályi előírás alapján a Magyar Államkincstár végezte. A jelöltek kampány-költéseit a Kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél vagy – az egyéni jelöltek támogatásról való lemondása esetén – a jelölő szervezetnél ellenőrizte az ÁSZ. Az országgyűlési képviselők számát az irányadó törvény 199 főben határozza meg, akik közül 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választanak. A 106-ból három jelölt az őket jelölő pártok javára lemondott az egymillió forint összegű támogatásról, így ennél az ellenőrzésnél az ÁSZ 103 képviselő elszámolását értékelte. Az ő esetükben az ÁSZ ellenőrzésének célja annak megállapítása volt, hogy az egymillió forint összegű, központi költségvetésből juttatott támogatást a választási kampányidőszakban, a választási kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordították-e – mondta el Elek János.
A jelölő szervezetek ellenőrzésével kapcsolatban a főtitkár rámutatott, hogy az ÁSZ ellenőrzésének célja mind a képviselethez jutott, mind a kérelemre ellenőrzött jelölő szervezetek esetében egyrészt annak megállapítása volt, hogy központi költségvetésből juttatott támogatást, illetve az egyéni jelöltek lemondásaiból származó egymillió forint összegű, központi költségvetésből juttatott támogatásokat a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására fordították-e, másrészt, hogy a jelölő szervezetek és az egyéni jelöltjeik együttesen és jelöltenként betartották-e a jogszabályban meghatározott ötmillió forint összeghatárt. Emellett az ÁSZ értékelte azt is, hogy a jelölő szervezetek a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaik finanszírozására a párttörvényben meghatározott forrásokat vették-e igénybe.
Az ÁSZ főtitkára kiemelte, hogy az új, választási eljárásra vonatkozó jogszabály magával hozott egy olyan újítást, amely támogatta az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységét. A médiatörvény rendelkezése alapján a sajtóterméknek minősülő, hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumoknak – amennyiben politikai hirdetést kívánnak közölni – a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kellett juttatniuk hirdetési szolgáltatásaik árjegyzékét az ÁSZ részére, amelyet az nyilvántartásba vett és honlapján közzétett. Az országgyűlési választás szavazásának napját követő 15 napon belül a közzétett politikai hirdetésekről is tájékoztatást kellett adni, amelyet az ÁSZ a honlapján szintén közzétett.
Az ÁSZ így ezen törvényi előírás kapcsán azt is értékelte, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek által igénybe vett politikai hirdetések megegyeztek-e a sajtótermékek által megküldött árjegyzékben és tájékoztatóban szerepeltetett adatokkal – hívta fel a figyelmet Elek János. Kiemelte, hogy a kampányszámlák ellenőrzése során az ÁSZ több eltérést is tapasztalt, amelyek nem befolyásolták a választási kampányra fordított pénzeszközök felhasználásának minősítését. Ugyanakkor az ÁSZ értesítette azokról az eljárási jogkörrel rendelkező Média- és Hírközlési Hatóságot.
Az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításai egyértelműen alátámasztották, hogy az elmúlt időszak törvényi változásai növelték a kampánypénzek felhasználásának átláthatóságát, illetve javították az ellenőrzés lehetőségeit – összegezte az ellenőrzések általános tapasztalatait az ÁSZ főtitkára. Mint mondta, a választási eljárásról és a kampányfinanszírozásról szóló új szabályozások, a bevezetett ellenőrzési szintek és eszközök támogatták, hogy az állampolgárok – egyebek mellett az ÁSZ ellenőrzésein keresztül is – tájékoztatást kapjanak a választási kampányra fordított adóforintok felhasználásáról és feltárhatóak legyenek a szabálytalanságok, törvénysértések, melynek érdekében az ÁSZ minden törvényi lehetőséget kihasznált – szögezte le Elek János.
A mandátumhoz jutott jelöltek és jelölő szervezetek elszámolásait alapvetően rendben találta az ÁSZ
Elsőként Benedek Mária ismertette a mandátumhoz jutott egyéni jelöltek és jelölő szervezetek ellenőrzéséről szóló jelentések tapasztalatait. Elmondta, hogy a 2014. évi országgyűlési képviselő-választáson képviselethez jutott 106 jelölt közül három a törvényben rögzített lehetőséggel élve a támogatás igénybevételéről az őket jelölő pártok javára lemondott, esetükben az ÁSZ a jelölő szervezetnél ellenőrizte a tényleges felhasználást.
Kiemelte, hogy az ÁSZ megállapításai megegyeztek az első körben ellenőrzést végző Magyar Államkincstár megállapításaival. A kincstári kártyafedezeti számla és kártya használata minden esetben megfelelt a jogszabály előírásainak, a 103 egyéni jelölt a támogatás felhasználásáról szóló elszámolását az előírt határidőn belül benyújtotta a Kincstárhoz. Az elszámolást alátámasztó számlák, számviteli bizonylatok a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfeleltek, hitelesek voltak, azok kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadásokat tartalmaztak – mondta a felügyeleti vezető.
Fotó: ÁSZ
Egy esetben bizonylattal alá nem támasztott kifizetés történt, három esetben a bizonylatokon szereplő kampánytevékenység nem a kampányidőszakban valósult meg. A Kincstár a szabálytalanul felhasznált, összesen 99,9 ezer Ft kétszeresének visszafizetésére vonatkozóan határozatban intézkedett, amelyet valamennyi érintett jelölt maradéktalanul teljesített. Az ÁSZ megállapításai alapján további visszafizetési kötelezettség nem keletkezett – hangsúlyozta Benedek Mária.
A képviselethez jutott jelölő szervezetek ellenőrzése kapcsán kifejtette, hogy azok összesen 597 millió Ft költségvetési támogatásra voltak jogosultak. Az LMP 95 jelöltje és az Összefogás három pártjának (DK, Együtt, MSZP) összesen 56 jelöltje a törvényben rögzített lehetőséggel élve a központi költségvetésből juttatott egymillió Ft összegű támogatás igénybevételéről az őket jelölő pártok javára lemondott. Ezzel a támogatással a jelölő szervezetek és pártjaik elszámoltak, és nyilatkoztak a támogatás felhasználásának szabályszerűségéről. Az ebből finanszírozott kiadásokat tartalmazó bizonylatokon szereplő gazdasági események a törvény szerint elszámolható, kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadásokra vonatkoztak.
Kiemelte, hogy az Összefogás egy pártjánál (DK) három esetben, összesen 115,3 ezer Ft összegben a kampánytevékenység teljesítése a törvényi előírások ellenére a kampányidőszak kezdetét megelőzően történt, amellyel kapcsolatban a Magyar Államkincstár az elszámolás ellenőrzése során nem tett megállapítást. Rámutatott arra is, hogy a jelölő szervezetek és jelöltjeik kampánytevékenységre fordított összes kiadásai együttesen és jelöltenként nem haladták meg a jogszabályban előírt ötmillió Ft-os értékhatárt.
Benedek Mária az ÁSZ megállapításainak ismertetése során kitért arra, hogy a képviselethez jutott 103 egyéni jelöltből hatnál és mind a négy, országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetnél előfordulóan az ellenőrzött számlák esetenként nem tartalmazták maradéktalanul az ÁFA-törvényben előírt tartalmi kellékeket. A hiányosságok nem befolyásolták a szabályszerű felhasználás minősítését, azokért a számlakibocsátók a felelősek. Az ÁSZ a feltárt hiányosságokkal kapcsolatban jelzéssel élt az illetékes hatóság felé – emelte ki a felügyeleti vezető.
Az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok miatt az ÁSZ több esetben fordult az eljárásra illetékes hatóságokhoz
Ezt követően Brebán Andrea ismertette a mandátumhoz nem jutott, pártlistát állított, kérelem alapján ellenőrzött 14 jelölő szervezet kampányköltségeire vonatkozó megállapításokat. Kifejtette, hogy hat jelölő szervezet nem részesült az egyéni jelölteket megillető támogatásról való lemondásból származó forrásban, hét jelölő szervezet pedig a jogszabályi előírásoknak megfelelően használta fel azt. A Zöldek Pártja esetében az ellenőrzés választási kampányidőszakon túli, valamint olyan kifizetést is feltárt, amely nem a választási kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására irányult.
Fotó: ÁSZ
Mind a 14 jelölő szervezet részesült pártlista állítása után járó költségvetési támogatásban. Ezt hat jelölő szervezet a jogszabályi előírásoknak megfelelően, nyolc jelölő szervezet (az E2014, az FKgP, a JESZ, az ÖP, az SMS, a SEM, az SZMPP és a Zöldek Pártja) azonban a választási kampányidőszakon kívül is használt fel – mondta Brebán Andrea.
Kiemelte, hogy az ÁSZ kilenc jelölő szervezet esetében eljárást kezdeményezett a számviteli törvény és az áfatörvény megsértése miatt, az Összefogás Pártnál büntetőeljárás is indult számvitel rendjének megsértése gyanúja miatt. Az ellenőrzés során rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján az Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében észlelt költségvetési csalás gyanúja miatt, ezen túl összesen nyolc pártnál a közreműködési kötelezettség megsértése miatt az ÁSZ az illetékes ügyészség felé jelzéssel élt. A 14 jelölő szervezet a vagyoni hozzájárulások elfogadásával kapcsolatban meghatározott törvényi korlátozásokat betartotta – mondta el a sajtótájékoztatón Brebán Andrea.
