A februárban megalakult első nemzeti közműszolgáltatót is segíti a gáztörvény módosítási javaslata azzal, hogy meghatározza, miként lehet felhagyni az egyetemes szolgáltatással, majd a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal miként jelöli ki az új szolgáltatót – mondta Balla György (Fidesz), a törvényjavaslat előterjesztője a parlament gazdasági bizottságának ülésén.
A képviselő kiemelte: az egyetemes szolgáltatásról való lemondás csak lehetőség, de semmiképpen nem kötelező. A gáztörvény eddig is kötelezővé tette ezeknek a szabályoknak a megalkotását, de az mindeddig elmaradt – tette hozzá Balla György.
Egyetemes gázszolgáltatásnak a lakosság, valamint a limitált fogyasztású egyéb felhasználók kiszolgálása minősül.
A képviselő elmondta, hogy a részletszabályok meghatározzák az egyetemes szolgáltatásról való lemondás feltételeit, valamint azt is, hogy a szabályozó hivatal miként köteles kiválasztani a helyébe lépő legolcsóbb szolgáltatót.
A törvényjavaslatot a gazdasági bizottság, a kormánypárti tagok igenlő szavazatával tárgysorozatba vette.
A Lukács László György (Jobbik) képviselőnek a személyi jövedelemadó törvényre tett módosító javaslatát viszont egy tartózkodás mellett vette tárgysorozatba a bizottság.
A törvényjavaslat lényege, hogy az ügyvédi irodák tagjai is kaphassanak béren kívüli juttatást. Mint az előterjesztő képviselő elmondta, eddig joghézag volt a törvényben. Úgy vélte, hogy a tárgyalás során tett módosító javaslattal ezt a lehetőséget ki lehet terjeszteni a közjegyzőkre és a végrehajtókra is.
Több szocialista képviselő nyújtotta be az Összefogás a fűtött otthonokért alapról szóló törvényjavaslatot, amelyet négy ellenzéki igen, és tíz kormánypárti tartózkodás mellett nem vett tárgysorozatba a bizottság.
Korózs Lajos, az egyik előterjesztő elmondta, javaslatuk lényege az, hogy az állami közműszolgáltatók az adózott nyereségük felét – kötelezően – az alapba helyeznék, amelyből a közüzemi díjjal elmaradt családokat támogatnák.
