Első alkalommal március 11-én kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő jogszabályok szerint.
Azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól. A mentesség feltételeinek fennállását valamint a biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítését a NAV folyamatosan vizsgálja.
A biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban – a bejelentés napját beleértve – a szállított kockázatos termékek együttes, áfa nélkül számított ellenértékének 15 százalékát. Az első alkalommal március 11-én nyújtandó biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot március 1-jétől kell számolni – közölte a NAV.
Biztosíték nyújtható elkülönített letéti számlára történő befizetéssel vagy pénzpiaci szereplők által vállalt és a NAV részéről nyilvántartásba vett garancia útján. A kétféle módon teljesített biztosíték “átjárható”, azaz összesen kell rendelkezésre állnia az előírt mértékű biztosítéknak.
Március 1-től – a nemzetgazdasági miniszter rendelete szerint – az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, akár innen külföldre, továbbá belföldön belül is csak ekáer-számmal lehet fuvarozni útdíjköteles járművel. Az ekáer-számot az exportáló feladónak, import terméknél a magyar címzettnek, belföldi fuvarozásnál pedig szintén a feladónak kell megkérnie. A számhoz az ügyfélkapun történő regisztrációval megszerzett felhasználónévvel és jelszóval lehet hozzájutni. Minden szám egy fuvart takar.
Sok a nyitott jogalkalmazási kérdés az ekáer-rendszerben a szakmai szervezetek szerint
Sok a nyitott jogalkalmazási kérdés az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (ekáer), a szakmai szervezetek, a tanácsadói szektor és a logisztikai szféra képviselői ezért a méltányos eljárás feltételeinek rögzítését, és a szankcióktól való eltekintést kérik az adóhatóságtól.
A szakmai szervezetek közös közleményükben kedden azt írták: a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelkezései számos kérdést megfelelően kezeltek, több ponton egyszerűsödött a rendszer.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) szerint azonban az új szabályok miatt az adóhatóság és az érintett vállalkozások módosítani kénytelenek informatikai rendszerüket, amelynek munkaigénye miatt a március elsejei éles rendszerindulás vélhetően vállalkozások tömegeinek okozott komoly gondot. Mindezek miatt a JVSZ javasolja, hogy a Nemzeti Aadó- és Vámhivatal tekintsen el a szankciók alkalmazásától, ha az érintett vállalkozás a körülményekhez képest mindent megtett az előírások teljesítése érdekében. Ezt, illetve a méltányos eljárás feltételeit célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni – közölték.
Vásárhelyi Árpád, a Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. ügyvezető igazgatója szerint a módosított ekáer-szabályok pozitívuma, hogy a megemelt 5 milliós határérték sokkal közelebb áll a logisztikai piac valós gazdasági aktivitásához, jobban lefedi a gyűjtőszállítás problémáit. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a még ki nem hirdetett, de módosítani tervezett kockázatos termékek köre hogyan változik majd.
Kalocsai Zsolt, a JVSZ elnökségi tagja, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója kiemelte: fontos, hogy a módosított szabályok nyomán felmerülő kérdésekre minél előbb megszülessenek az adóhatóság válaszai, hogy a vállalkozások ennek megfelelően járhassanak el.
Hozzátette: fontos lett volna a módosítás lehetőségét kiterjeszteni a kirakodási címre, sőt akár a címzett személyére is, mivel ezek, például időjárási körülmények függvényében is változhatnak a szállítás során – mondta.
