Március 10-étől dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja veszi át fél évre az OBT elnöki tisztét.
Országos Bírói Tanács munkájáról
A bíróságok központi igazgatásának felügyeletét – testületként – az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el. Az OBT 2012. március 15-én kezdte meg a működését, székhelye Budapest, létszáma 15 fő. Tagjai közül kizárólag a Kúria elnökét delegálja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi). A további 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg. Az első alkalommal történő választás során a bírák küldöttértekezlete 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírót választott.
Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli. Az elnöki tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be. Őt a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követik.
Az OBT feladatai
Az OBT az általános központi igazgatás területén
- ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,
- indítványozza az OBH elnökénél a bíróságokat érintő jogszabály alkotására való javaslattételt,
- véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat, és
- jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon.
Az OBT a költségvetés területén
- véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
- ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását, és
- véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.
A statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén
- Bszi. 103. § (2a) a) kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,
- Bszi. 103. § (2a) b) meghatározza az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elveket az OBH elnökének azon jogköre vonatkozásában, amely szerint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása érdekében a eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra.
Az OBT a személyzeti területen
- személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,
- meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
- egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
- egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását,
- dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,
- évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,
- kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,
- felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében,
- lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
- a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól, valamint
- a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről,
- az OBH elnökének kezdeményezése alapján „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá
- az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat.
Az OBT a képzés területén
- javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és
- véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.
Az OBT a fentieken túl ellátja a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat is.
