Az áram csak szigorú feltételekkel kapcsolható ki a fogyasztók ingatlanaiban – bizonyos energiaszolgáltatók mégsem törődnek ezzel. Egyre többen fordulnak olyanok a Budapesti Békéltető Testülethez, akik még nem is tudtak arról korábban, hogy tartozásuk van, holott erről a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.
Jogtalanul kikapcsolt áram, mégis felszámított visszakapcsolási díj – többek közt ezeket kifogásolják a kérelmezők. A Testület ezért összegyűjtötte azokat a legfontosabb szabályokat, amiket ha tetszik, ha nem, be kell tartaniuk a vállalkozásoknak. És persze nem árt, hogy a fogyasztók is tudjanak mindezekről.
A fogyasztó épp jól megérdemelt nyári szabadságát töltötte, ám amikor hazaért, koromsötét ház fogadta, a villany nem működött, a hűtője leolvadt, a nagybevásárláskor megvett összes élelmiszere megromlott. Később panaszt tett az áramszolgáltatónál, de elutasították azzal, hogy kétszer értesítették már a tartozásról az előírásoknak megfelelően. Való igaz, másodjára már tértivevényes levélt kell küldeni – mégis megkezdték úgy a kikapcsolást, hogy a szolgáltató még csak azt sem tudta, átvette-e a panaszos a kötelező törvényi értesítést.
Az ilyen és ehhez hasonló eseteknél egyértelműen fogalmaz a Kúria 20/2013. számú közigazgatási elvi határozata: „A villamosenergia-ellátásról a fogyasztó akkor kapcsolható le, ha a törvényi feltételek együttes teljesülése kétség kívül megállapítható, a villamosenergia-kereskedő az erre vonatkozó eljárási szabályokat betartotta.”
Amikor a fogyasztó kikapcsolható a villamos energia ellátásból…
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szigorú feltételek támaszt, amelyek együttes fennállásakor lehet csak kikapcsolni az áramszolgáltatást a fogyasztónál. Ha utóbbi ezt vitatja, akkor pedig az áramszolgáltatónak kell azt bebizonyítania, hogy jogos volt a kikapcsolás.
De mik is ezek a feltételek?
A szolgáltató csak akkor kezdeményezheti a lakossági felhasználó kikapcsolását, ha az 60 napot meghaladó késedelembe esett a fizetési kötelezettségével, és a fogyasztó a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről egyeztetést kezdeményezett, azonban az nem vezetett eredményre.
További feltétel, hogy magáról a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről is a lakossági fogyasztót legalább kétszer írásban értesíteni kell, sőt az első értesítésben egyúttal fel kell hívni a figyelmét a Vet. és a végrehajtására kiadott Korm. rendelet alapján a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére is. Amikor a szolgáltató értesíti e szerint a fogyasztót, akkor azt postai úton teheti meg és csak kivételesen, a fogyasztó hozzájárulása esetén küldheti meg a tájékoztatást elektronikus úton. A második értesítést pedig már mindenképp tértivevényes levélben kell továbbítani vagy olyan módon szükséges megtenni, hogy az alkalmas legyen annak igazolására, miszerint a fogyasztó valóban átvette a levelet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kikapcsolást csak akkor lehet kezdeményezni, ha a fenti feltételek együttesen és kétséget kizáró módon fennállnak, más esetben jogtalan a fogyasztó kikapcsolása, amiért akár kötbérre is jogosult lehet a lakossági felhasználó. Ha pedig a fogyasztó nem szerepelt a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként és tartozása van, akkor az első írásbeli értesítéskor közérthetően arról is tájékoztatni kell a fentiek szerint, hogy a szociálisan rászoruló fogyasztókat milyen kedvezmények illetik meg pontosan. Kötelező tájékoztatás emellett az, hogyan kezdeményezheti a fogyasztó a nyilvántartásba történő felvételt, emellett meg kell kapnia a kérelemhez felhasználható adatlapot is.
Legkorábban a második értesítéssel együtt, de meg kell adni azt a tájékoztatást is, hogy mikor kerül sor a kikapcsolásra – erre öt munkanapos időszakot kell meghatározni. Arra is szükséges felhívni a fogyasztó figyelmét ekkor, hogy mekkora tartozása van és mi volt annak eredeti fizetési határideje. E tájékoztatásnál, ha „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a tértivevényes levél, akkor azt kézbesítettnek csak a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon lehet tekinteni. Sőt további feltétel az is, hogy a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő 63. napon lehet csak legkorábban kezdeményezni a kikapcsolást.
Azoknál, akiknél a fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, fontos tudni még, hogy a kikapcsolás feltétele annak igazolása is, miszerint e tartozás kapcsán a szolgáltató már polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást indított. Azt sem árt tudni: jogszabályt sért az az áramszolgáltató, amely a fogyasztót a szolgáltatásból munkaszüneti napon, ünnepnapon, munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon vagy éppen pihenőnapon zárja ki.
A Budapesti Békéltető Testület felhívja a fogyasztók figyelmét, éljenek panasszal a villamos energia szolgáltatónál, ha a fentiek szerint jogtalannak tartják a kikapcsolást!
Ha pedig az nem is válaszol vagy elutasítja a reklamációt, vegyék igénybe a vita gyors, ingyenes rendezésére a békéltető testületi eljárást.
