Készül a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállításáról szóló törvény Koszovóban, és a működését lehetővé tevő alkotmánymódosításokon is dolgoznak már – jelentette ki csütörtökön Isa Mustafa koszovói miniszterelnök a pristinai parlamentben.
A pristinai törvényhozás tavaly áprilisban szavazott meg egy javaslatot, amely szerint Koszovó háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságot állít fel. A bíróság a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által a kilencvenes évek végén elkövetett bűntettekkel foglalkozna.
A koszovói parlament csak nyomás hatására fogadta el a javaslatot, miután a nemzetközi közösség választás elé állította Pristinát: vagy megalakítják a bíróságot önállóan, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a megalakításáról. Hashim Thaci akkori kormányfő – az UCK egykori politikai vezetője – igazságtalannak és sértőnek nevezte a kérést. A bíróságról szóló törvény azonban már nem került a képviselők elé, mert előre hozott választást írtak ki, majd fél évig nem volt kormánya Európa legfiatalabb államának.
A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megalakítása Belgrádban is téma volt, mert egyes szerb politikusok szerint ez áll a hátterében annak, hogy az Interpol nemzetközi körözést adott ki szerdán a szerbiai parlament egyik képviselője, Momir Stojanovic ellen.
A legnagyobb szerb párt, a Szerb Haladó Párt (SNS) politikusa az indoklás szerint háborús bűntetteket követett el a civil lakosság ellen Koszovóban az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején. Momir Stojanovic úgy fogalmazott: az elfogatóparanccsal meg akarják félemlíteni azokat a szerbeket, akik visszatérnének Koszovóba. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a szerb állam megvédi őt.
Sajtóértesülések szerint az Interpol az Európai Unió koszovói rendőri és igazságügyi missziójának (EULEX) kezdeményezésére írt ki körözést a szerb politikus és 16 másik személy ellen.
Momir Stojanovic 1993 és 1996 között a jugoszláv biztonsági szervek pristinai részlegének helyettes vezetője, majd 1999-ig a vezetője volt. Kiemelte: büszke mindarra, amit tett, és nem hajlandó védekezési pozícióba helyezkedni.
Skender Hyseni koszovói belügyminiszter csütörtökön elutasította Momir Stojanovic állítását, miszerint az Interpol elfogatóparancsa a különleges bíróság felállításának ellensúlyozására született. Szerinte ahogy Pristina kivizsgálja majd az egykori UCK tagjainak bűntetteit, úgy Belgrádnak is fel kell kutatnia a koszovói háborús bűncselekmények szerb elkövetőit.
A szerb közvéleményt még mindig foglalkoztatják a 15 évvel ezelőtti konfliktus idején történtek, ezt jól szemlélteti az is, hogy egy hónappal ezelőtt egy civil szervezet szintén a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnökkel vádolta meg a szerb vezérkari főnököt.
