Elutasította a Raiffeisen Bank és a Raiffeisen Lízing Zrt. kereseti kérelmét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú ítéleteiben, amelyekben forintalapú és deviza fogyasztói kölcsönszerződéseik tisztességességét kívánták bizonyítani.
A bíróság mindkét perben elutasította a felperesek arra vonatkozó kérelmét, hogy a törvényszék kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben az Európai Unió Bíróságánál valamint azt az indítványt is, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
A bíróság mindkét perben arra kötelezte a felperes pénzügyi intézményt, hogy fizessen meg 1 millió forint perköltséget az alperesnek.
A bíróság szóbeli indoklása szerint a pénzügyi intézmények nem tudták bizonyítani, hogy a vizsgált kölcsönszerződések esetében általuk alkalmazott általános üzleti feltételek nem voltak tisztességtelenek, mindkét ítéletben megállapította, hogy a felperesek által egyes időszakokban alkalmazott általános üzleti feltételek nem felelnek meg az átláthatóság valamint az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének.
A bíróság részletesen taglalta, hogy az oklista túlságosan terjedelmes, mert gyűjtőfogalmakat tartalmaz, így akár több száz ok is lehetett volna arra, hogy egyoldalúan módosítsák a kamat- és díjkikötéseket, ami a fogyasztók számára előnytelen volt, mert nem tudták átlátni a folyamatot.
A bank az általános szerződési feltételek oklistájában öt-hat alcím alatt 30-40 példálózó gyűjtőfogalmat adott meg okként, a pénz-, tőke- és ingatlanpiac valamennyi szegletét a szerződésmódosítás körébe vonta, ami a bíróság szerint rendkívül bonyolulttá teszi az egyoldalú szerződésmódosítás mechanizmusát.
A pénzügyi intézmények árazási elvei, adós-és eszközminősítési szabályzatai nem részei a fogyasztói szerződésnek, ezeket üzleti titokként kezelték. A szerződéses feltételek megfelelő korlátok nélkül biztosították az egyoldalú szerződésmódosítás jogát, a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek alapján kerülhet sor a szerződés módosítására, mi lesz a várható mértéke és iránya a változásnak.
Elutasította a bíróság az OTP és az OTP Jelzálogbank keresetét
A Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank kereseti kérelmét, amelyben a pénzintézet forintalapú hitelszerződéseinek tisztességességét kívánta bizonyítani.
A bíróság egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást az ügyben.
Az ítélet szóbeli indoklásában a bíró kiemelte: nem fogadható el a felperes bank érvelése, miszerint a bíróságnak figyelembe kell vennie a vizsgált üzletszabályzatok hatályba lépésekor hatályos jogszabályok, kiemelten a Ptk. és a hpt. rendelkezéseit, mivel a törvény rögzítette, hogy a bíróság jelen eljárásban kizárólag a 2014. évi 38-as törvényt alkalmazhatja, megkötve ezzel az ügyben eljáró bíróság kezét, korlátozva vizsgálati lehetőségeit.
Kifejtette: tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a törvény alaptörvény-ellenességét nem állapította meg a bíróság az általános szerződési feltételek esetében kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a per tárgyává tett rendelkezések megfelelnek-e a tisztességesség elvének.
Az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban az eljáró bíró felhívta a figyelmet, hogy csak akkor kell az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha a bíróság az utolsó fórum, illetve amennyiben a per eldöntése szempontjából szükséges a közösségi norma értelmezése.
A bíróság osztja a felperesek által hivatkozottak egy részét, miszerint a jelen perben alkalmazandó törvény 11. paragrafusa ellentétesnek látszik a Ptk. egyes rendelkezéseivel, valamint az uniós joggal is, azonban a vizsgált (2004. május és 2010. november közötti) időszakban nem voltak olyan normák, és a felperesek által alkalmazott szerződéses feltételek, amelyekre az irányelv utal, így nem szükséges értelmezni a nemzeti jog szembenállását az irányelvvel, ez az ítélethozatalt nem befolyásolja.
A háromtagú bírói tanács az elsőrendű felperes OTP Bank Nyrt.-t 635 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. A másodrendű felperes OTP Jelzálogbank Zrt.-nek 317 ezer forint perköltséget kell megfizetnie.
