Elégedetten távozom, bár azt nem mondom, hogy folytatnám – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) február végén távozó elnöke az Akadémia jogtudományi intézetében tartott szakmai beszélgetésen.
Paczolay Péter egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem gondolja, hogy le kellett volna mondania, bár tudja, hogy ezzel sokaknak örömet okozott volna.
A római nagyköveti kinevezéséről szóló hírekkel kapcsolatban megjegyezte: aki elolvasta indoklásait, különvéleményeit, láthatja, hogy ez a kérdés nem befolyásolta bírói munkájában.
Elnöki szerepfelfogásáról szólva Paczolay Péter kifejtette: a jogállamiság alapvető eleme a jogbiztonság, amelynek az Ab-n is érvényesülnie kell, tehát a testület nem hozhat ellentmondó döntéseket, “mert azzal a jogállamiság sírját ássa”.
Az Alkotmánybíróság legyen kiszámítható – hangsúlyozta egykori credóját a távozó elnök, majd hozzátette: mire gyümölcseit meghozta volna ez a törekvése, “megváltozott az alaptörvény és minden”.
Az elnök felidézte, hogy megváltozott a testület hatásköre, létszáma, a bíróválasztás módja.
Paczolay Péter tovább bíráskodó kollégáinak címezve annyit mondott: “próbáljanak koherens ítélkezési gyakorlatot folytatni!”.
A Kúriához fűződő viszony, a bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata kapcsán az elnök azt emelte ki: a nemzetközi tapasztalatok szerint a két bírói fórum közti feszültség reális veszély. Van, ahol a bírák egyszerűen figyelmen kívül hagyják az Alkotmánybíróság véleményét, a konfliktusok azonban nem vezetnek semmire. Magyarországon példaszerű az együttműködés a két intézmény között, ebben jelentős szerepe van a vezetők személyének, a köztük lévő viszonynak. A Kúria elnöke olyan mechanizmusokat vezetett be az alkotmánybírósági döntések érvényesülése érdekében, amelyek nemzetközi szinten is figyelmet keltettek.
Egy kérdésre válaszolva az elnök elmondta: nem növeli az Ab tekintélyét, ha a strasbourgi jogvédelem szintje alá száll.
Paczolay Péter az Ab iránti közbizalom 2011-es nagy csökkenése kapcsán annyit mondott: a közvélemény-kutatási adatok sem akkor nem érdekelték, amikor a testület jól állt ezeken a listákon, sem később.
Paczolay Péter – aki különböző funkciókban, kisebb megszakításokkal negyedszázada dolgozik az Ab-n – elmondta: a semmiből, minden előzmény nélkül jött létre az intézmény, amelynek indulásakor Halmai Gábor alkotmányjogásszal közösen lett Sólyom László, az első Ab-elnök tanácsadója.
A testület nyilvánossága vagy a beadványok szignálása kapcsán a távozó elnök elmondta: meglepő, hogy az első improvizációk évtizedekre meghatározták az intézmény belső életét és sok közülük máig működik.
Az Ab kezdeti időszakáról szólva hozzátette: akkor volt hit, meggyőződés, hogy egy visszavonhatatlan jogállam épül. Ezt ma már van, aki kritikaként fogalmazza meg. Már majdnem az egykori alkotmánybírák a hibásak mindazokért a kudarcokért, amelyek később jöttek – mondta.
Kapcsolódó cikk:
