Hétfőn összesen 330 koszovói állampolgárral szemben intézkedtek – mondta el Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A rendőrség a schengeni szabályok szerint lefolytatott ellenőrzése során több száz személyt igazoltatott és több száz személy ellen indított eljárást azért, mert úgy kíséreltek meg nemzetközi járatokon kiutazni Magyarországról, hogy nem rendelkeztek ennek megfelelő utazási dokumentumokkal – mondta a főigazgató.
Hétfőn a győri vasútállomáson több száz határsértőt szállítottak le a Budapestről Bécsbe tartó vonatról, mert nem rendelkeztek érvényes iratokkal.
Végh Zsuzsanna elmondta, a koszovóiak döntő hányada a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz került, mert korábban már kértek menedékjogot Magyarországon, tehát őket menedékkérőként a hatóság már regisztrálta. Voltak olyanok is, akik a rendőri intézkedés során nyilvánították ki, hogy nemzetközi védelmet szeretnének kérni Magyarországtól.
A főigazgató közölte, a 330 embernél a menekültügyi hatóság elvégzi a személyazonosítást, ellenőrzi a kérelmezők adatait, és tolmács segítségével meghallgatja őket.
A hétfőn előállítottak nagy többsége nyitott befogadó intézménybe került, de volt akiknél indokolt volt a szigorúbb intézkedés, tehát menekültügyi őrizetet rendeltek el – ismertette.
Végh Zsuzsanna hozzátette: a hatóság lefolytatja a menekültügyi eljárást, és amennyiben a menedékkérők a hatóság rendelkezésére állnak, akkor érdemi döntéssel zárul az eljárás. A tapasztalat azonban az – tette hozzá a főigazgató -, hogy ezek az emberek általában nem várják meg a hatóság döntését, hanem újra útnak indulnak.
A főigazgató az elmúlt évek tapasztalatairól szólva elmondta, az elmúlt években egyre nagyobb migrációs kihívással szembesült Magyarország, hiszen a korábbi évhez képest jelentősen nőtt a déli határszakaszokat elérő migránsok száma, és több mint kétszeresére nőtt a menedékkérők száma.
Az adatokat ismertetve elmondta, az elmúlt évben 43 ezren kértek menedékjogot Magyarországon, két évvel ezelőtt 2157-en . Hangsúlyozta, a Magyarországon nemzetközi védelemért folyamodók jelentős hányada nem üldöztetés elől menekül, hazájában háború nem dúl, nem üldözik őket politikai meggyőződésük miatt. Ezek az emberek általában a saját országukban tapasztalható gazdasági nehézségek, hajléktalanság elől menekülnek Európába, jellemzően Ausztria és Németország felé.
Végh Zsuzsanna közölte, az elmúlt évben a kérelmezők fele koszovói állampolgár volt, egyértelműen a gazdasági motiváció miatt indulnak útnak. Hozzátette: idén év eleje óta közel 14 ezer menedékjogot kérőt regisztrálták már, közülük 10 ezren koszovóiak. Mint a főigazgató fogalmazott: az előző évben jelentkező sajnálatos tendencia tovább folytatódik.
Magyarország a menedékkérők szempontjából továbbra is tranzitország, a kérelmezők 40-50 százaléka a kérelmének előterjesztését követő 24 órán belül elhagyja az országot, további 30-40 százalékuk 3-10 nap között – ismertette Végh Zsuzsanna.
Kérdésre válaszolva a főigazgató elmondta, elegendő a bevándorlási hivatal kapacitása a feladatok ellátására, és jelentősen nőtt a hivatal költségvetése. Az elmúlt évben 2,6 milliárd forintot költöttek a menekültügyi feladatok végrehajtására, az előző évi 1,8 milliárd forinthoz képest.
A bevándorlási hivatal által fenntartott helyek száma kétezer, de szükség szerint ez növelhető, azonban az elmúlt években nem kellett rendkívüli intézkedéseket hozni, jelenleg országosan 1700-an tartózkodnak valamelyik befogadó állomáson – mondta, hozzátéve, az elmúlt évben hatszázan részesültek a nemzetközi védelem valamilyen formájában.
Végh Zsuzsanna kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem utal semmi arra, hogy Ukrajnából menekültek tömege érkezne, de “kényes helyzet van a szomszédos országban, ez bármikor előfordulhat”.
