Az Egyesült Királyságban alkalmazott életfogytiglani börtönbüntetés esetén van lehetőség a későbbi felülvizsgálatra, így az nem minősül embertelennek vagy megalázónak, s nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét – mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Az első fokú, egyelőre nem jogerős döntés magyarázatában a bíróság kifejti, hogy korábbi ügyekben úgy ítélte meg, hogy a brit szabályozás nem határozza meg világosan az életfogytiglani börtönbüntetések felülvizsgálatának módját és lehetőségét, ezért akkor még úgy vélte, ezek az ítéletek sértik az egyezményt.
A bíróság rámutat, hogy 2003-ig a brit törvények kötelezően előírták, hogy egy miniszternek 25 évvel az ítélet meghozatala után el kell döntenie, indokoltnak tartja-e, hogy a fogvatartott élete végéig börtönben maradjon, de ez a követelmény a büntető törvénykönyv módosításával kikerült a brit jogból, és az új jogszabály más felülvizsgálati lehetőséget nem tartalmazott.
A brit kormány a mostani strasbourgi eljárásban viszont rámutatott, hogy tavaly februárban a brit fellebbviteli bíróság egy ügyben úgy határozott, hogy a brit igazságügyi miniszternek igenis van lehetősége arra, hogy az ítélet felülvizsgálatát kezdeményezze. A kontinentális jogrendekkel ellentétben az angolszász jogrendszerben a törvényt alkalmazó bírák részben jogalkotók is, az esetjog értelmében ugyanis az ítéletek precedensnek számítanak, és a későbbiekben hivatkozási alapként szolgálnak más ügyekben a törvények értelmezéséhez.
A brit fellebbviteli bíróság azt állapította meg, hogy ha a tényleges, letöltendő életfogytiglani börtönbüntetésre vonatkozó ítélet meghozatalát követően olyan rendkívüli körülmény adódik, amely ezt indokolja, akkor a miniszter köteles felülvizsgálni a bírák korábbi döntését. Ezzel a strasbourgi bírák szerint tisztázódott a korábban nem világos jogi helyzet, és ez a büntetési forma így már összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
A strasbourgi bírósághoz egyébként egy betörés, nemi erőszak és háromszoros gyilkosság miatt elítélt, büntetését a durhami börtönben töltő férfi fordult azzal a kéréssel, hogy mondja ki: büntetése sérti emberi jogait, mert nincs reménye a szabadulásra. Arthur Hutchinson ügyében még 1994-ben döntött úgy az illetékes miniszter, hogy nem tartja indokoltnak, hogy valaha is kiszabaduljon, amit a bűncselekmények súlyosságára való tekintettel a bíróság is helyben hagyott.
Tavaly májusban a strasbourgi bírák egy magyar tényleges életfogytiglani szabadságvesztését töltő elítélt ügyében azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás a felülvizsgálati lehetőség teljes hiánya miatt embertelen vagy megalázó büntetésnek minősül, és ezért sérti az egyezményt.
Kapcsolódó cikk:
