Az uniós tagállamok akkor is korlátozhatják vagy tilthatják területükön a géntechnológiával módosított növények (GMO-k) termesztését, ha az uniós szinten egyébként engedélyezett: erről szavaz a Parlament kedden.
Az eredetileg 2010-ben benyújtott jogszabálytervekről végül decemberben a Parlament és a Tanács között született megállapodást csaknem négy évig hátráltatta a GMO-kat támogató és az azokat ellenző tagországok Tanácson belüli vitája.
Az új szabályok értelmében a tagállamok környezetvédelmi szempontokra hivatkozással is betilthatják a GMO-k termesztését. Ez alól csak azok a szempontok képeznek kivételt, amelyet az Unió élelmiszerbiztonsági ügynöksége, az EFSA már felmért.
A tagállamok többek között várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek megfertőzésére, vagy mezőgazdaság-politikai célokra való hivatkozással tilthatják meg a GMO-k termesztését. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a GMO-t tartalmazó növények nem fertőznek meg egyéb termékeket és fokozottan ügyelniük kell arra is, hogy a fertőzések ne terjedhessenek át a határon, fogalmaz a közösen elfogadott szöveg.
Előzmények
A tagállamok nagykövetei 2014. december 10-én szavazták meg Brüsszelben azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján nemzeti hatáskörben lehessen dönteni a genetikailag módosított növények (GMO) termesztéséről saját területükön – közölte akkor a Földművelésügyi Minisztérium (FM).
A tájékoztatás szerint ezt követően már csak az Európai Parlament támogatására van szükség.
A magyar kormányzat évek óta minden lehetséges fórumon következetesen küzd azért, hogy Magyarországon ne lehessen génmódosított növényeket vetni. Mind európai uniós, mind nemzetközi szinten vezető szerepet tölt be az ország a GMO-mentességért folytatott harcban.
A jelenlegi uniós rendszerben rendkívül nehéz feladat a GMO-mentesség megőrzése, illetve a termesztési tilalom bevezetése és fenntartása. Ehhez igen költséges tudományos vizsgálatok szükségesek, ugyanakkor a döntés nem Magyarország kezében van, más tagállamok, illetve az Európai Bizottság döntenek.
A decemberben elfogadott javaslat alapján sokkal egyszerűbbé válik a tiltás, amelyet nemcsak környezeti és egészségügyi, hanem egyéb indokokra is lehet majd alapozni.
Magyarország számára kiemelten fontos stratégiai kérdés az alaptörvényben is megfogalmazott célkitűzés, hogy biztosítva legyen a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége. Ezzel az új javaslattal egy biztos jogi alapokon nyugvó, hosszútávon működő, hatékony eszközhöz juthatunk, amely alapján nemzeti hatáskörbe kerül a tiltás lehetősége – hangsúlyozza a közlemény. Ellentétben a jelenlegi rendszerrel, amelyben a moratórium fennmaradásáról az Európai Bizottság és a többi tagállam dönt.
