A felsőoktatási törvény módosítását javasolja az oktatási jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterének, hogy a jogszabály tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést. Aáry-Tamás Lajos 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a gólyatáborokban a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait, továbbá kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, valamint milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra.
Aáry-Tamás Lajos csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló, december 19-ei keltezésű jelentése főbb megállapításait. A kezdeményezés szerint a rendelkezésnek minden olyan intézményre vonatkoznia kellene, amelyet az állam tart fenn vagy költségvetési hozzájárulásban részesít. Az oktatási biztos azt is kezdeményezi, annak érdekében is módosítsák a jogszabályt, hogy a már felvett, de hallgatói jogviszonnyal még nem rendelkező hallgatókra vonatkozó szabályozást alkothassanak a felsőoktatási intézmények.
Aáry-Tamás Lajos 41 oldalas jelentésében kezdeményezi a gólyatábort szervező felsőoktatási intézmények rektorainál, hogy teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról, a gólyák emberi méltóságának tiszteletben tartásáról, a nemi egyenlőség megjelenítéséről, a nők elleni erőszak, valamint az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításáról. Indítványozza azt is, hogy a rektorok működjenek együtt a többi felsőoktatási intézménnyel a megelőző programok kidolgozásában, az áldozatokat segítő egyetemi eljárások és szabályozók kidolgozásában, a jó gyakorlatok elemzésében és meghonosításában.
“Kövessenek el mindent, hogy ezen folyamatok átláthatóak, a hallgatók és az oktatók aktív együttműködésére alapozók legyenek. Tegyék lehetővé, hogy a jövendőbeli hallgatók és szüleik megismerhessék az intézmény álláspontját és terveit, elkészítendő szabályozását az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításával kapcsolatban” – írta.
Aáry-Tamás Lajos megjegyzi: a gólyatábort rendező felsőoktatási intézmények többsége – összesen harminchat – arról számolt be, hogy nem érkezett hozzájuk panasz az elmúlt években. Tényleges panaszról öt felsőoktatási intézmény tett említést, de ezek négyük esetében csekély jelentőségűnek nevezhetők. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem öt eljárásról számolt be a korábbi évek gólyatáboraival kapcsolatban.
A csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, hogy a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte. A testület feladata egy ajánlás elkészítése, amely alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki a munkacsoport vezetésére az oktatási jogok biztosát kérte fel.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.
Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.
Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.
Az ELTE rektora tavaly szeptember közepén kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény két gólyatáborában az évben történtek miatt. A fonyódligeti, tanítóképző kari gólyatáborban megerőszakoltak egy lányt, a jogász gólyatáborban obszcén, trágár dalokat énekeltettek. Sajtóinformációk szerint az ELTE jogi karának 2013-as gólyatáborában is történt nemi erőszak, az ügyben a dékán feljelentést tett.
Kapcsolódó cikk:
