Január elsejével megkezdi működését a kínzás és más embertelen bánásmóddal szembeni nemzeti megelőző mechanizmus, amelynek működtetése során az ombudsmani hivatal munkatársai véletlenszerűen megjelenhetnek fogvatartási helyeken, és ott vizsgálatot folytathatnak majd – jelentette be Székely László, az alapvető jogok biztosa szerdán budapesti sajtótájékoztatón.
Az ombudsmani hivatal bízik abban, hogy már csak annak is preventív hatása van, hogy a feladatot ellátó hivatali főosztály munkatársai bármikor megjelenhetnek fogvatartási helyeken, amelyekbe a büntetés-végrehajtási és rendészeti intézményeken túl minden olyan hely beletartozik, ahol valamilyen hatóság utasítása alapján tartózkodnak ellátottak, betegek. Ilyenek például a katonai, rendőrségi fogdák, szociális és egészségügyi intézmények egyes részlegei – mondta Székely László.
Közölte, körülbelül négyezer ilyen hely van Magyarországon. A büntetés-végrehajtás intézményeiben körülbelül 18 ezer fogvatartott ember lehet – jegyezte az ombudsman.
Hangsúlyozta: a mechanizmus működtetésének célja a megelőzés.
Székely László elmondta, hogy létrehozott egy civil konzultációs testületet, amelynek feladata javaslataival és észrevételeivel segítse a főosztály munkáját.
Közölte, a jövő évi ellenőrzési terv titkos.
Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője beszélt arról, hogy nemzetközi szervezetek megállapítása szerint Magyarországon a kínzás “nem szisztematikus”. Mint mondta, hiányosságok mutatkoznak azonban a fogvatartási körülményekben, valamint gond a fogvatartottak közötti erőszak eltűrését, illetve a börtönök túltelítettségét illetően, ami Magyarországon 140 százalékos.
Közölte, a mechanizmus működtetése során lesznek nem tervezett látogatások is. A jövő évben egyébként 22 fogvatartási hely ellenőrzését tervezik. “A munkák nem nyomásgyakorlás a fenntartó intézményekre” – hangsúlyozta Fliegauf Gergely.
Elmondta azt is, hogy a vizsgálódás fő formái a bizalmas interjúk lesznek. A megismert tények és adatok alapján jelentéseket készítenek majd. Ezeket nyilvánosságra hozzák és megküldik az ügyészségnek – közölte Fliegauf Gergely hozzátéve, hogy nem az lesz a dolguk, hogy egyedi eseteket feltárjanak, de előfordulhat, hogy büntetőfeljelentéssel kell majd élniük.
Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes közölte: a mechanizmus működtetése során magánfenntartású intézményeket is vizsgálnak majd.
A közreadott sajtóanyag szerint a jogszabályi előírások értelmében 11 fővel kell ellátnia a megszabott feladatokat, azonban a költségvetési forráshiány miatt mindössze 6 fővel kezdhetik meg a munkát.
Székely László azt mondta, hogy mintegy 100 millió forintos többletforrása lenne szüksége a hivatalnak.
Magyarország több mint 25 éves csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmód elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe. Ennek előírása értelmében kell létrehozni és működtetni egy nemzeti megelőző mechanizmus elnevezésű rendszert. A feladattal az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg.
