A Kúrián a szervezeti modernizáció és a hagyományos bírói értékek megőrzése a legfőbb cél – mondta Darák Péter, a legfelsőbb bírói testület elnöke évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten pénteken.
Az új kihívásoknak mélyreható tudás birtokában tudnak megfelelni a szervezetek, ennek meghonosítása a legnagyobb feladat, ez a szervezet-átalakítás fő iránya – tette hozzá a főbíró.
A Kúria elnöke másfél évszázada született elődje, Juhász Andor szavait felidézve hangsúlyozta azt is, hogy a jó bíráskodáshoz a szakmai tudás mellett más emberi tulajdonságok is szükségesek, így többek között élettapasztalat és együttérzés az emberek gondjaival.
A Kúria képes folyamatosan feldolgozni az érkező ügyeket. Idén csak a közigazgatási pereknél fordult elő alig tucatnyi esetben, hogy egy évnél tovább tartott az eljárás – mondta Darák Péter.
Darák Péter – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A büntető ügyszakból Darák Péter kiemelte az Alkotmánybíróság (Ab) egyes szigorúbb halmazati szabályokat megsemmisítő döntése nyomán keletkezett ügyeket, ahol a már jogerősen kiszabott büntetéseket kellett újra megállapítani. A több mint félszáz felülvizsgált ügy között volt, ahol életfogytiglant 13, illetve 14 éves szabadságvesztésre változtatták.
A Kúrián vizsgálják már azokat a kérdéseket is, melyek annak kapcsán vetődhetnek fel, hogy a sértetteket tájékoztatni fogják a sérelmükre elkövetett cselekmény miatt elítéltek várható szabadulásáról – ismertette a főbíró.
Darák Péter a Kúria idei tevékenységéből kiemelte még az Országos Rendőr-főkapitányságon az alapjogok gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban tartott szemináriumot, az európai környezetvédelmi bírák konferenciáját, melyen elfogadták a jogi szakemberek környezeti felelősségéről szóló budapesti nyilatkozatot, továbbá washingtoni látogatását, melyen – mint mondta – tanulságos beszélgetéseket folytatott az Egyesült Államok főbírájával és egy volt igazságügy-miniszterrel például a legfelsőbb bírói fórumok államszervezetben elfoglalt helyéről.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese beszélt a panaszügyintézésről és közérdekű bejelentésekről, melyek már-már egy teljes ügyszak érkezésével vetekszenek, ugyanis évi 2000-2500 ilyen jellegű beadvány érkezik a legfelsőbb bírói fórumhoz.
Balról Józan Magda, a Kúria Sajtótitkárságának vezetője, jobbról Kónya István, a Kúria elnökhelyettese – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Az új büntetőeljárási törvény előkészítésével kapcsolatban a büntetőjogász elmondta: jó esélyt lát arra, hogy a bírói tapasztalatok felhasználásával a garanciális elveket megőrző, de a látszatgaranciákat visszametsző, az eljárás résztvevőinek feladatait és felelősségét konzekvensen megszabó, hatékony pervitelt elősegítő új kódex 2018-ig megszülessen.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője elmondta, hogy az utóbbi időben legtöbb energiájukat a devizahiteles ügyek intézése vette igénybe: születtek jogegységi döntések, és jelenleg folyik a pénzintézetek állam ellen egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben indított pereinek felülvizsgálata. Eddig 29 indítvány érkezett, ebből az elmúlt hetekben 22-ről döntöttek, kivétel nélkül minden esetben fenntartották a bankok kereseteit elutasító jogerős ítéleteket. A pénzintézetek jogi képviselői a Kúriához intézet felülvizsgálati indítványaikban kérték többek között a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságához való fordulást is, ám a kúriai bírák erre eddig ezekben az ügyekben nem láttak indokot.
A magánszemélyek bankok ellen korábban indított és nyáron felfüggesztett mintegy 12000 pere a törvény értelmében a felülvizsgált elszámolások bírósághoz történő bejelentése után folytatódhat. A devizahiteles ügyekben 2015 március-áprilisában, a forintalapú kölcsönök esetében augusztus-szeptemberben kell megkapniuk az ügyfeleknek az elszámolásokat, tehát a jogorvoslatokat is figyelembe véve a devizahiteles perekben 2015 derekán, a forintalapú hitelek ügyében 2016 elején várható az egyedi ügyek folytatódása – tette hozzá a kollégiumvezető, aki bízik abban, hogy az elszámolások után legalább az eljárások egy részében a hitelesek már nem kívánnak tovább pereskedni, így ezek az eljárások megszűnhetnek.
Wellmann György elmondta azt is, hogy a közterületen intézkedő rendőrök képmásának nyilvánosságra hozásával kapcsolatban a napokban kezdeményezett jogegységi eljárást.
Az eset előzménye, hogy 2012-ben jogegységi határozat mondta ki, hogy a nyilvános helyen szolgálatot teljesítők képmásának nyilvánosságra hozásához – miután nem közszereplők – kell a hozzájárulásuk. Idén szeptemberben azonban az Ab ezzel ellentétes határozatot hozott, mikor az alkotmányos elveket összemérve kimondta, hogy a sajtószabadság korlátja kizárólag az emberi méltóság.
A dilemma feloldására a kollégiumvezető néhány napja jogegységi eljárást kezdeményezett, de mint mondta: a probléma csak az új polgári törvénykönyv hatálybalépése, 2014 március 15-e előtt készült fényképekre vonatkozik.
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője elmondta, hogy az idei 3 országos választás kapcsán mintegy 280 jogorvoslat érkezett, közülük 38 a legutóbbi, önkormányzati választás nyomán, főként a kampánytevékenységgel és a médiával kapcsolatban. A három választással összefüggésben született több mint félezer kúriai, illetve ítélőtáblai döntést várhatóan jövőre elemzik majd.
Ősi, és miután a szavazás titkos, igencsak nehezen megválaszolható kérdés, hogy miként hat a választási szabálytalanság a választás végeredményére – jegyezte meg a szakember.
A Kúria önkormányzati tanácsa is több markáns döntést hozott például a parkolással, vagy a hajléktalanok közterületekről történő kitiltásával kapcsolatos helyi rendeletek felülvizsgálatakor. A helyi adók ügyében pedig találkoztak olyan települési rendelettel, amely egyetlen ingatlanra vonatkozott, arra viszont forgalmi értékének a felét kitevő éves adót állapított meg – tette hozzá Kalas Tibor.
