A bécsi egyezmény alapján a diplomáciai képviselőt küldő állam lemondhat a diplomatáját megillető jogi mentességről – mondta Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója.
Előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta, ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem pereli be André Goodfriendet, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, leváltja őt az adóhatóság éléről. A kormányfő egyben felszólította az amerikai ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé. “Itt az idő, hogy a bizonyítékok nélküli hablatyolásból az egész ügyet a jog egyértelmű és tiszta világába helyezzük át.” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kifejtette: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. “Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani” – közölte Orbán Viktor.
A kormányfő azt is mondta, ha valakiről bebizonyosodik, hogy korrupciós bűncselekményben érintett, akkor azt az embert Magyarországon nem leváltják, hanem bezárják.
“A tét tehát nagy” – folytatta -, ha ugyanis az amerikai ügyvivő ezt bebizonyítja a NAV elnökéről, és a bíróság nyílt eljárásban megállapítja, akkor az adóhivatal vezetője börtönbe megy. “Ha azonban a bíróság azt állapítja meg, hogy az amerikai ügyvivő valótlanságot állított, annak is meglesznek a következményei” – fogalmazott a miniszterelnök.
Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által emlegetett pert nem lehet Magyarországon megindítani.
Utóbbival kapcsolatban Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója kifejtette: a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény szabályozza a diplomáciai képviselők jogi “immunitásának” kérdését, rögzítve, hogy a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól, azaz – néhány polgári jogi kivételtől eltekintve – nem indítható ellene eljárás.
Ennek oka, hogy az államok nem ítélkezhetnek egymás felett – magyarázta, jelezve, hogy ebben az esetben a diplomáciai képviselő nem mint személy, hanem mint “szuverén”, a delegáló állam képviselője jelenik meg az adott országban.
A kutatási igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a küldő állam lemondhat diplomáciai képviselőjének mentességéről.
Ennek módja az államközi gyakorlatra van bízva – egy szóbeli jegyzékben is megtörténhet -, de a diplomáciai védelemről való lemondásnak mindig “kifejezettnek” kell lennie, vagyis kifejezetten az adott üggyel összefüggésben kell megadni – közölte a jogász.
Hozzátette, a diplomatának nyilvánvalóan kötelessége jelezni az őt delegáló ország kormányának, hogy személyével kapcsolatban milyen helyzet merült fel a fogadó országban, de a döntés joga a küldő államé.
Orbán Balázs megjegyezte, a diplomáciai mentességről való lemondás “nem annyira ritka, mint gondolnánk”, de elsősorban közrendi cselekmények – például ittas vezetés, közlekedési szabályok megsértése – esetén a gyakoribb. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az ominózus magyarországi, a beutazási tilalommal kapcsolatos ügyben ez “nyilván politikai mérlegelés kérdése az Egyesült Államok részéről”.
