Az Alapjogokért Központ szerint a főpolgármesterre és a Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó egyes rendelkezések módosítása révén létrejött új jogintézmények többsége – a kiterjesztett főpolgármesteri vétó is – a fővárosi és a kerületi érdekek konszenzusos érvényesülésének minél hatékonyabb megteremtését szolgálják.
Az új szabályok alapján a főpolgármesternek immáron többszöri vétóra van lehetősége a közgyűlési döntésekkel szemben, a közgyűlés pedig csak “kettős négyötödös többséggel” mondhatja ki önmaga feloszlását. Emellett a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz joga a jövőben – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb vizsgálatában.
Bár a közgyűlési döntésekre vonatkozó új szavazási rend (“a kettős többség”) nyilvánvalóan növeli a közgyűlési tagok – így a polgármester-képviselők – közötti konszenzuskényszert, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megteremtett “kerületközi” konszenzus harmonizál az “össz-fővárosi” érdekekkel is.
Annak érdekében, hogy az utóbbi a döntéshozatal során minden esetben megjelenjen, a jogalkotó a főpolgármester számára biztosította, hogy egy-egy döntést több, akár korlátlan alkalommal is visszaküldjön “megfontolásra” a közgyűlésnek.
Mint olvasható, a testület immáron jóval nehezebben mondhatja ki önmaga feloszlását: míg a korábbiakban ehhez elég volt az összes képviselő több mint felének szavazata, most már az összes képviselő négyötöde szükséges, mégpedig úgy, hogy a feloszlásra szavazó polgármester-képviselők reprezentálják a főváros lakosságának legalább négyötödét is.
Az Alapjogokért Központ szerint ez a nehezítés szintén a konszenzuskeresés irányába hathat, amennyiben az érintett felek tudatában lesznek egy-egy konfliktus kapcsán, hogy a feloszlás kimondásához szükséges többség megszerzése jóval bonyolultabb is lehet, mint a hatékony érdekegyeztetés.
Kitértek arra is, pusztán az eddigi általánosságban kialakult szokásjog kodifikálását jelenti az, hogy a fővárosi intézményekkel kapcsolatos legfontosabb előterjesztések megtételére kizárólagosan a főpolgármesternek lesz jogosultsága.
2011 óta ezen előterjesztéseket ugyanis rendszerint a városvezetés tette meg, míg 2011 előtt átruházott hatáskörben nemcsak az előterjesztések megtételére, hanem a döntés meghozatalára is lehetősége volt.
Összességében megállapítható tehát, hogy az önkormányzati törvény legutóbbi módosítására a Fővárosi Közgyűlés tagjainak választására és összetételére vonatkozó új szabályok miatt volt szükség. A módosítások egyrészről növelték a főpolgármester hatáskörét, másrészről a kerületi és “össz-fővárosi” érdekek hatékonyabb harmonizálásának adhatnak teret, harmadrészt pedig egyes, eddig is létező szokásjogi tartalmakat kodifikáltak – írták a vizsgálatban.
