A Korrupcióellenes Világnap előtt egy nappal az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatta az Országgyűlés bizottsági elnökeit az ÁSZ korrupcióellenes tevékenységéről, a 2014-es Integritás-felmérés eredményeiről, tapasztalatairól. Az ülésen Domokos László rávilágított, hogy a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a megelőzés, a megfelelő védettség kiépítése. Az ÁSZ évről-évre elvégzett objektív felmérése alapján pedig a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek ezen a téren.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) küldetésének tekinti a korrupció elleni fellépést, ami stratégiájában is kiemelt feladatként jelenik meg – hangsúlyozta az ülésen Domokos László. Elmondta, hogy az ÁSZ a 2009-ben indult Integritás Projekt keretében az egész világon egyedülálló „magyar modellt” alakított ki, egy Európai Uniós projekt révén egy holland módszer adaptálásával és továbbfejlesztésével. Az Integritás-felmérést az ÁSZ 2011-ben az egész magyar közszférára kiterjesztette, tavaly létrejött az Integritás Támogatók Köre, amelyhez több mint 1300 közintézmény csatlakozott.
Az ÁSZ felmérésének módszere más, korrupciós helyzetet értékelő elemzésekkel szemben nem az „érzékelésen”, hanem objektív kritériumrendszeren, mérőszámokon alapul. Az önkéntesen kitölthető kérdőív egyfelől a válaszadó szervezet feladatrendszere és működési körülményei alapján azonosítja a korrupciós kockázatokat, másfelől a belső kontrollok kiépítettségére, a szervezetek védettségére irányuló kérdésekből áll össze.
Ebből is következik, hogy az ÁSZ nem a korrupció meglétét, hanem az egyes közintézmények veszélyeztetettségét, a meglévő kockázatokat azonosítja be, és feltérképezi, hogy milyen belső kontrollokat épített ki az adott szervezet a korrupciós veszélyek kivédése érdekében – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke az ülésen.
Domokos László bemutatta az Országgyűlés bizottsági elnökeinek a december 2-án nyilvánosságra hozott 2014-es Integritás-felmérés eredményeit, tapasztalatait. Mint mondta: az ÁSZ idén már negyedik alkalommal végezte el a magyar közszféra korrupciós kockázatait értékelő felmérését, amit idén minden eddiginél több, 1584 szervezet – a dolgozói létszámot tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint fele – töltötte ki a 155 kérdésből álló felmérést. Az ÁSZ elnöke elmondta: megállapítottuk, hogy a felmérésben tavaly is részt vett szervezetek korrupciós kockázatai kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett, vagyis a kockázatok és a kontrollok közötti olló szűkült 2013-hoz képest. Az ÁSZ elnöke rávilágított, hogy felmérés eredményei azt mutatják, hogy magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a megelőzésen alapuló korrupció elleni küzdelem terén, és az állami és kormányzati intézkedések hatásai is jól nyomon követhetők.
Az ülésen Domokos László emlékeztetett, hogy az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján, 2011-ben az egész világon egyedülálló állami összefogás jött létre Magyarországon a korrupció elleni küzdelem terén. Felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi- és a Belügyminisztérium vezetői idén is közösen értékelik az együttműködés eredményeit. Az immár hagyományos eseményt idén az Ügyészség szervezi, a december 11-én 9 órakor kezdődő sajtónyilvános találkozóra idén a Budapestre akkreditált nagykövetek és diplomaták is meghívást kaptak.
