Kínában először tartották meg az “Alkotmány napját”, azzal a céllal, hogy a lakosság alaposabban megismerhesse jogait – számolt be nagy terjedelemben az eseményről az írott sajtó és a televízió.
A beszámolók szerint az egész országban különböző rendezvények, foglalkozások szervezésével hangsúlyozták az alkotmány elsődlegességét, fontosságát. A központi televízió jelentésein látható volt például, hogy az iskolákban olvasásórákat tartottak az utoljára 1982-ben módosított alkotmány szövegéből. Az egyik fővárosi felsőbíróságon az alkalmazottak esküt tettek az alaptörvényre.
Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkár külön beszédben hívott fel az alkotmány tiszteletére, s ebben arra is emlékeztetett, hogy a dokumentum biztosítja a “kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus útját”.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség összeállításában jogi szakértők azt hangoztatták, hogy a figyelem felkeltése az alkotmány iránt az embereknek, köztük a gyerekeknek az alapvető jogaikkal történő megismertetést szolgálja. Arra is kitértek, hogy sok közszolga, köztük vezető nem fordít kellő figyelmet az alaptörvényben foglaltakra, ami az értékek torzulásához, az alkotmány hangsúlytalanná válásához vezetett.
A kommunista párt központi bizottságának jogi és politikai ügyekkel foglalkozó albizottságának titkára, Meng Csien-csu a legfelsőbb bíróságon azt hangsúlyozta, hogy a bíróknak világossá kell tenniük, hogy a törvények nem teszik lehetővé, hogy az igazságszolgáltatás a gazdagoknak és a hatalommal bíróknak kedvezzen.
A Kínai Kommunista Párt központi bizottsága a jog uralmáról tartott múlt havi ülésén döntött arról, hogy december negyedike legyen az alkotmány napja. A kormányzó párt ekkor tűzte először napirendre a jogállamiság kérdését, és foglalt állást abban, hogy elsődleges feladatának tekinti az alkotmány érvényesítését, illetve az alkalmazásának ellenőrzését. Az országirányítás meghatározó grémiuma úgy vélte, a kínai törvényhozásnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkotmányosság szavatolásában, amelyhez, mint fogalmaztak, szervezeti és eljárásjogi biztosítékokra van szükség.
A pártfőtitkár már 2012 decemberében, alig egy hónappal főtitkárrá választása után az alkotmány és a joguralom tekintélyének tudatosítását hirdette. Jelezte, egyes vezetők visszaélnek a hatalmukkal, nem teljesítik a kötelezettségeiket, bűncselekményeket követnek el a “törvény nevében”, a jogállamiságot sértve, a törvényeket személyes haszonszerzésre használva.
