2014. december 1-je mérföldkő az Európai Unióban a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés tekintetében. Mától, azaz 2014. december 1-jétől kezdve, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után 5 évvel a Bizottság és a Bíróság rendes hatásköre – az uniós jog más területei mellett – kiterjed e terület jogi aktusaira is.
Ez a bel- és igazságügy egész területe számára új korszak kezdetét jelenti, mivel ezáltal megszűnnek azok a korlátozások, amelyek eddig az Európai Bíróság által végzett bírósági felülvizsgálatot, valamint a Bizottságnak azt a jogkörét érintették, hogy a Szerződés őreként kötelezettségszegési eljárásokat indítson a büntetőügyekben folyatott igazságügyi együttműködés területén, vagyis a Bizottság hatásköre ki fog terjedni arra, hogy a tagállamok által egyhangúan elfogadott uniós jog helytelen végrehajtása esetén kötelezettségszegési eljárást indítson.
Frans Timmermans első alelnök kifejtette, mit jelent ez a változás az európai polgárok, illetve az európai rendőrség és büntető igazságszolgáltatás számára. „Európa nem csupán egységes piac vagy gazdasági és pénzügyi unió – a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térséget is biztosít polgárai számára. A mai napon a bel-és igazságügyi politikák végre a többi uniós szakpolitikával egyenrangú helyzetbe kerülnek. Ezzel az előrelépéssel átláthatóbbá és demokratikusabbá tesszük őket. Mostantól az Európai Bíróság által végzett bírósági felülvizsgálat és a Bizottság végrehajtási hatásköre a rendőrségi együttműködésre vonatkozó intézkedésekre és a büntetőügy területét érintő jogi aktusokra is kiterjed, így erőteljesebben érvényesülnek a polgárok jogai és a jogbiztonság.”
A mai napig a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés volt az utolsó olyan terület, amely az uniós jog „harmadik pillérjéhez” tartozott, mint egykor a bel-és igazságügy teljes területe. Az átalakulás megindulását 2009. december 1-jén a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése tette lehetővé. Az ötéves átmeneti időszak célja az volt, hogy a tagállamok és a Bizottság alaposan felkészülhessenek e változásra, és biztosítható legyen a zökkenőmentes átmenet a területre vonatkozó jogalkotás és bírósági felülvizsgálat új módjának kialakításáig.
November 28-án a Bizottság egyúttal elfogadta azokat a javaslatokat is, amelyek e területre vonatkozó 24 elavult jogi aktus hatályvesztésére irányultak, mivel azok már nem relevánsak vagy felváltotta őket más intézkedés. A jogbiztonság érdekében a Bizottság javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy a javaslatában említett intézkedéseket helyezzék hatályon kívül.
Nyitott és biztonságos Európa
A szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés biztosítása az Európai Unió kulcsfontosságú célkitűzése. 1999 óta – vagyis az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta – sokat tettünk az alapvető jogok tiszteletben tartására épülő és az európai polgárok érdekeinek szolgálata iránti elkötelezettségen alapuló, nyitott és biztonságos Európa védelme érdekében. Megállapodás született a közös európai menekültügyi rendszerről, amely továbbfejleszti a védelemre szorulókra vonatkozó normákat. Megerősítettük az európai integráció egyik legjelentősebb vívmányát; a schengeni térséget. A jogalkotásnak és a gyakorlati együttműködésnek köszönhetően közös eszközök segítik elő az európai társadalmak és gazdaságok védelmét a súlyos és szervezett bűnözéssel szemben.
Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: “December 1-jével véget ér a bel- és igazságügyi politikákra vonatkozó átmeneti időszak, és új fejezet kezdődik, további felelősségi körökkel a migrációs ügyek és az uniós belügyek területén. A migráció, a menekültügy és a biztonsághoz kapcsolódó kérdések területén végzett uniós munka elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa minden uniós polgár számára nyitott, virágzó és biztonságos lakóhelyet és munkahelyet nyújthasson. Sok kihívás áll még előttünk, és tudjuk, hogy nincsenek egyszerű megoldások. Ám erőteljes a politikai szándék. Meggyőződésem, hogy együttes fellépéssel sikerrel járunk.”
A jogérvényesülés és az alapjogok európai térsége
Az elmúlt évek során a Bizottság lefektette a jogérvényesülés és az alapjogok kölcsönös bizalomra épülő, az európai polgárok érdekeit szolgáló, valódi európai térségének alapköveit. Jelentős lépések valósultak meg: a bűncselekmények sértettjeinek új uniós jogaival, a büntetőeljárások tekintetében a gyanúsítottak tisztességes eljáráshoz való jogainak megerősítésével, valamint az ítéletek kölcsönös elismerésének megkönnyítésével javult az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, míg a személyes adatok védelmére vonatkozó bizottsági javaslatok várhatóan megszilárdítják az alapvető jogokat, és lendületet adnak az egységes digitális piacnak.
Vĕra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos így nyilatkozott: „A polgárok elvárják, hogy országuk kormánya biztosítsa a jogérvényesülést, a védelmet és a méltányosságot – ehhez közös értékeinken alapuló, együttes európai fellépés szükséges. Ahogy egyre inkább jellemzővé válik, hogy az európai polgárok az Unióban országhatárokra való tekintet nélkül folytatnak tanulmányokat, vállalnak munkát, végeznek üzleti tevékenységet, házasodnak és vállalnak gyermekeket, úgy az uniós tagállamok közötti igazságügyi együttműködést is fokozatosan tovább kell fejleszteni, konkrét eredményekkel szolgálva a polgárokat és a vállalkozásokat.”
Az Egyesült Királyság a továbbiakban is szerepet vállal a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni uniós küzdelemben
Miután hivatalos értesítés érkezett azon intézkedések felsorolásával, amelyekben az Egyesült Királyság újból részt kíván venni, a Bizottság a mai napon jóváhagyta határozatát, amelyben lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területének alapvető uniós intézkedéseiben való részvételt.
Az Egyesült Királyság – a Szerződéshez csatolt 36. jegyzőkönyv 10. cikkének speciális rendelkezéseivel élve – 2013 júliusában úgy döntött, hogy 2014. december 1-jétől kezdődően nem vesz részt egyetlen olyan uniós jogi aktusban sem, amelyet a korábban a harmadik pillérbe sorolt területekre vonatkozóan fogadtak el és a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése óta nem módosítottak. 2014. november 20-án az Egyesült Királyság értesítésben jelezte, hogy e jogi eszközök közül 35-öt újból alkalmazni kíván. A Bizottság mai határozatával az Egyesült Királyság azonnali hatállyal ismét részt vehet a schengeni vívmányokhoz körén kívül eső 29 intézkedésben, köztük az Europolban. Az Egyesült Királyság 6 schengeni intézkedésre irányuló részvételi szándékáról való határozat elfogadása az Európai Unió Tanácsának felelősségi körébe tartozik.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Az Európai Bizottság nagy örömmel fogadja az Egyesült Királyság lépését, mivel így az Egyesült Királyság a jövőben is az egész Unióra kiterjedő kereteken belül fog szomszédjaival együttműködésben fellépni a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben. A történelem során Nagy-Britannia mindig is vezető szerepet vállalt a kölcsönös elismeréssel kapcsolatos bel- és igazságügyi uniós politikák kialakításában, és örömömre szolgál, hogy a brit álláspont továbbra is hallható lesz a megbeszélések során.”
Háttér
Azzal összefüggésben, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével megszűnik a „harmadik pillér”, a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címébe foglalták, így az e címre vonatkozó szabályok alkalmazandók ezekre. Átmeneti intézkedésként, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogi aktusok tiszteletben tartása mellett 2014. december 1-jéig nem volt alkalmazandó a Bizottságnak az EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköre (kötelezettségszegési eljárás), és e jogi aktusok tekintetében a Bíróság hatásköre is változatlan maradt a Szerződés hatályba lépését megelőző helyzethez képest.
Az átmeneti időszakot követően a Bíróság most teljes körű joghatósággal rendelkezik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a rendőrségi együttműködés végrehajtása terén, a Bizottság pedig az uniós jog megszegése esetén bármely tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indíthat.
