A Fővárosi Önkormányzat tavaly év végén úgy döntött, hogy a közterületek egyes részeiről a kitiltja hajléktalanokat. Az Alapvető Jogok Biztosának a kezdeményezésére a Kúria megsemmisítette a kifogásolt önkormányzati rendelet meghatározott rendelkezéseit. Leszögezte: a tiltott zónák kijelölésére kizárólag célhoz kötötten kerülhet sor a Szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseivel összhangban.
Nagy vitát váltott ki, amikor a Fővárosi Önkormányzat tavaly év végén úgy döntött, hogy a közterületek egyes részeiről a hajléktalanokat kitiltja. A 77/2013. (XII.3.) Főv.Kgy. rendeletet 21 igen (FIDESZ, KDNP, JOBBIK) és 12 nem szavazattal (MSZP, EGYÜTT) fogadták el. A rendelet a közrend, közbiztonság, közegészség, valamint a kulturális értékek védelme céljából tiltott területnek minősítette a világörökségi területeket, a tömegközlekedési eszközök megállóit, állomásait, az utas várókat, 34 aluljárót, a repteret, a játszótereket, a köztemetőket, nevelési-oktatási intézményeket, járdákat, hidakat, valamint felüljárókat. A rendelet un. buffer zónákat is kialakított, amely azt jelenti, hogy a tiltott területeket, intézményeket övező területre (szomszédos sáv) is kiterjed a tilalom. A rendelet melléklete ezen túlmenően a védelmet meghatározott fővárosi kerületekre is kiterjesztette. A rendelet demonstrációkat is eredményezett, amely a fővárost tervei végrehajtásában nem akadályozta.
Kúria: Nem tilalmazható általánosságban az életvitelszerűen közterületen való tartózkodás
Az Alapvető Jogok Biztosának a kezdeményezésére a Kúria megsemmisítette a kifogásolt önkormányzati rendelet meghatározott rendelkezéseit. Elsőként leszögezte, hogy a lakhatási szegénység és a guberálás kriminalizálása az Alkotmánybíróság jogértelmezése alapján alaptörvény ellenes, mivel az nem társadalomra veszélyes és nem egyeztethető össze a jogállamisággal, valamint az emberi méltósággal. Ezt követően megállapította, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag célhoz kötötten kerülhet sor a Szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseivel összhangban. A felhatalmazó rendelkezéseket pedig megszorítóan kell értelmezni. A célt valamennyi esetben külön-külön vizsgálni szükséges. Ebből az is következik, hogy a közterület egészéről nem tilthatóak ki az életvitelszerűen ott tartózkodó hajléktalanok. A célhoz kötöttséggel összefüggésben megállapította, hogy a parkolás zavartalan rendje nem olyan indok, amely a hajléktalanok kitiltását megalapozhatná. A közutak olyan közjavak, amelyekhez mindenkinek joga van hozzáférni. S habár a parkolási helyekkel való ésszerű gazdálkodás fontos követelmény, nem hozható összefüggésbe a hajléktalanság társadalmi kezelésével. Ez az értelmezés a Szabálysértési törvény felhatalmazását ugyanis meghaladja. Kiemelte azt is, hogy a jogi normáknak, benne az önkormányzat rendeleteinek, meg kell felelniük a normavilágosság követelményeinek. Amennyiben a jogértelmezés parttalan, a norma nem felel meg ennek a követelménynek. Ennek értelmében pontosan meg kell határozni azt, hogy a tilalom mely közterület mely részére vonatkozik. A rendelet 2. számú mellékletében szereplő fővárosi kerületi tilalmak vonatkozásában a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult annak eldöntése végett, hogy a főváros nem lépte-e túl a felhatalmazását.
Az aluljárókból viszont kitilthatóak a hajléktalanok
A Kúria úgy ítélte meg, hogy az aluljárókra vonatkozó tilalom nem jogsértő. A tekintetben ugyanis a rendelet kellő pontossággal körülírja a védett objektumokat (az aluljárók csupán felét sorolta ide), a védelem köre pedig a megnevezett célokhoz igazodik. Utóbbi vonatkozásában kiemelte a mozgásszabadságot, a közbiztonság, valamint a közegészség szempontjait.
Kúria vs. Alkotmánybíróság
Fontos változás, hogy 2012-től nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria jogosult az önkormányzati rendeletek normakontrollját elvégezni. A cél az volt, hogy az egész önkormányzati igazgatás bírósági kontroll alá kerüljön. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata eddig is bíróság hatáskörébe tartozott. Ezt a 32/1990. (XII.22.) AB határozat, illetve az azt követő alkotmánymódosítás tette általánossá. A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálat során a bíróság nincsen kötve a közigazgatási szerv által megállapított tényálláshoz, a jogszerűség szempontjából a közigazgatási szerv mérlegelését is felülvizsgálhatja. A bíróságnak nem korlátozható az a jogköre, hogy a vitát érdemben elbírálja. (39/1997. (VII.1.) AB határozat). A bíróságok számára 1990-től elsősorban a kasszációs jog biztosított, azaz a jogellenes döntést hatályon kívül helyezik. Megváltoztatásra csupán a tételesen felsorolt ügyekben van lehetőség. E körben az önkormányzati rendeletek megsemmisítésére 2012-ig azonban nem volt a bíróságoknak lehetősége. Az önkormányzati rendeletek törvényességével összefüggésben azonban olyan jellegű bizonyítást is le kellett folytatni, amit az Alkotmánybíróság nem tudott elvégezni. További adatok szolgáltatása nélkül nem tudja például azt megállapítani, hogy a helyi építésügyi rendelet meghozatala előtt betartották-e a véleményezési eljárást, illetve hogy határidőben kötötték-e meg az egyes szerződéseket. A változást az Alaptörvény elfogadása hozta el. Az Alaptörvény 25. Cikke kimondja, hogy a Kúria dönt az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztásáról. A rendeletek törvényességi vizsgálata során tehát az önkormányzati rendeleteket mindig a hatályos törvényekhez és más jogszabályokhoz kell mérni. Eldöntetlen alkotmányos probléma esetén a Kúria is az Alkotmánybírósághoz fordul, ahogyan tette ezt bizonyos kérdésekben a hajléktalanok ügyében is.
Az Önkormányzati Tanács eljárása
A Kúria Önkormányzati Tanácsa 3 bíróból álló tanácsban jár el. Nemperes eljárás keretében dönt, az eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg. A jogszabálysértő rendelet megsemmisítését nem kérheti mindenki. Jogosult ilyen tartalmú kérelmet előterjeszteni a törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatal a helyi önkormányzati törvényben meghatározottak szerint. Kérheti továbbá az Alapvető Jogok Biztosa az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben foglaltak szerint. Végezetül az eljáró bíró az előtte folyamatban lévő ügyben felmerült önkormányzati rendelettel összefüggésben is a Kúriához fordulhat.