A megalakításra váró új koszovói nagykoalíciós kormány egyik első feladata a háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi bíróságra vonatkozó intézkedések elfogadása kell, hogy legyen – közölte Petrit Selimi koszovói külügyminiszter-helyettes a Danas című szerb napilapnak nyilatkozva.
A nemzetközi bíróság az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) magas rangú tisztviselőinek állítólagos szervkereskedelmi ügyeit vizsgálná, központja pedig Hollandiában lenne. A korábbi tervek szerint már az idei év végéig megszületett volna a törvény, hogy januártól tárgyalni lehessen az ügyeket, a legfrissebb információk szerint azonban 2015 nyara előtt semmiképpen sem kezdheti meg a munkát a testület.
A politikus emellett sürgetőnek nevezte a jövő évi költségvetés kidolgozását, a külföldi harcokban részt vevő zsoldosokra vonatkozó törvény elfogadását, valamint a koszovói fegyveres erőkről szóló jogszabály elfogadását. Hozzátette, hogy ezek némelyikéhez alkotmánymódosításra is szükség lesz, amelyhez elengedhetetlen az abszolút többség a parlamentben.
Atifete Jahjaga koszovói elnök a múlt csütörtökön jelentette be, hogy nagykoalíció alakul a majdnem fél éve kormány nélkül lévő balkáni országban.
A távozó kormányfő, Hashim Thaci pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), valamint az Isa Mustafa vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) közös vasárnapi közleménye szerint megállapodásukat “a napokban véglegesítik”. Azt is közölték, hogy még ezen a héten kihirdetik a pristinai parlament alakuló ülésének folytatását, amelyen megválasztják a képviselőház szerveit, valamint az új kormányt. A pristinai sajtó értesülései szerint erre várhatóan csütörtökön kerül sor.
Selimi – aki a Thaci-kabinet kommunikációjáért is felel – a hétfői Danasnak ezzel kapcsolatban kifejtette: a két párt a funkciókról eddig nem egyeztetett, a napokban azonban megállapodás születik a három legfőbb tisztségnek a sorsáról. A parlament új elnöke és az új kormányfő már most átveheti a tisztséget, döntenek ugyanakkor arról is, hogy két év múlva ki követi Jahjagát az államfői székben.
A pristinai sajtó értesülései szerint várhatóan Isa Mustafa lesz az új miniszterelnök, Hashim Thaci pedig két mandátum után egy időre háttérbe szorul, hogy 2016-ban átvegye a köztársasági elnöki posztot. Selimi ezt az értesülést nem erősítette meg, de nem is tagadta. Úgy fogalmazott: Thaci felügyelte a függetlenség kikiáltását, valamint a Belgráddal folytatott párbeszédet és az ebből fakadó tavalyi brüsszeli megállapodást is, és ezek az eredmények nagy hatással lesznek az új kormányra, bármilyen funkció is jut majd Thacinak.
Haki Rugova, az LDK alelnöke a pristinai Express című napilapnak azt mondta: a két párt közötti megállapodás csak akkor érvényes, ha Mustafa lesz a kormányfő. Thaci és pártjának tagjai ezzel szemben úgy nyilatkoztak: nem dőlt még el a kormányfői poszt sorsa.
A PDK és az LDK megállapodása emellett azt is jelenti, hogy az LDK kilépett abból az ellenzéki koalícióból, amely a június 8-i választások után alakult azzal a céllal, hogy Thacit és pártját ellenzékbe kényszerítse.
A közel féléves politikai válságnak azonban Selimi szerint pozitívumai is vannak. “Mindegyik balkáni országban volt válság az utóbbi években, a belgrádi ellenzéki éhségsztrájkoktól kezdve, a tiranai, szarajevói és szkopjei erőszakos tiltakozásokig” – részletezte a külügyminiszter-helyettes. Ezzel szemben a koszovói vezetők utcai tiltakozások helyett az alkotmány tanulmányozásával és a jogi kérdésekkel foglalkoztak, ami szerinte a koszovói demokrácia “érettségét” bizonyítja.
Pristina 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Belgrádtól, de Szerbia azóta sem ismeri el egykori déli tartománya önállóságát. Az európai integráció érdekében azonban megkezdődött a kapcsolat normalizálódása, Belgrád például ennek köszönhetően vált uniós tagjelöltté az év elején, Pristina integrációja ugyanakkor a parlament májusi feloszlatása óta elakadt, mivel nincs kormány, amellyel Brüsszel tárgyalni tudna.
