A Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozása érvényes. E kocka grafikus ábrázolása nem tartalmaz műszaki megoldást, amely akadályozná a védjegyként való oltalmazhatóságát – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A T-450/09. sz. ügyben hozott ítélet – Simba Toys GmbH & Co. KG kontra OHIM
1999-ben az Unió védjegyhivatala (OHIM) a Seven Towns – a többek között a Rubik-kockához fűződő szellemi tulajdonjogokat kezelő brit társaság – kérelmére, „háromdimenziós kirakójátékok” tekintetében, közösségi térbeli védjegyként lajstromozta e kocka formáját:
2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég kérelmezte az OHIM-nál a térbeli védjegy törlését, többek között azzal az indokkal, hogy az olyan – az elforgathatóságában rejlő – műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. Mivel az OHIM elutasította a kérelmét, a Simba Toys keresetet nyújtott be a Törvényszékhez az OHIM határozatának hatályon kívül helyezése iránt.1
Mai ítéletében a Törvényszék elutasítja a Simba Toys keresetét.
Először is a Törvényszék megállapítja, hogy a vitatott védjegy alapvető jellemzőit egyrészt maga a kocka, másrészt pedig az a rácsos szerkezet képezi, amely annak minden egyes oldalán látható. A Törvényszék szerint az e szerkezet részét képező vastag fekete vonalak, amelyek a kocka három ábráján láthatók, és a kocka oldalainak belsejét négyzetrácsozzák, egyáltalán nem utalnak a kocka különálló elemeinek elforgathatóságára, és ennélfogva nem töltenek be semmilyen műszaki funkciót.
Ugyanis a Rubik‑kocka függőleges és vízszintes sávjainak elforgathatósága nem a fekete vonalakból következik, és nem is a rácsszerkezetből, hanem a kocka belső mechanikájából, amely a vitatott védjegy ábrázolásain nem látható. Következésképpen a Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozása nem tagadható meg azon indokból, hogy az műszaki funkciót testesít meg.
Másodszor a Törvényszék kiemeli, hogy a kérdéses védjegy alapján annak jogosultja nem tilthatja meg harmadik felek számára azt, hogy különféle elforgatható háromdimenziós kirakójátékokat forgalmazzanak. A Törvényszék hangsúlyozza, hogy a jogosult kizárólagos forgalmazási joga azokra a háromdimenziós kirakójátékokra korlátozódik, amelyek oldalaikon rácsszerkezetes kockaformákból állnak.
Harmadszor a Törvényszék úgy véli, hogy a szóban forgó védjegy rácsos kockaszerkezete jelentős mértékben eltér a piacon fellelhető más háromdimenziós kirakójátékok ábrázolásaitól. E szerkezet tehát rendelkezik olyan megkülönböztető képességgel, amelynek alapján a fogyasztók azonosítani tudják azon termék gyártóját, amelynek tekintetében a védjegyet lajstromozták.
1A Bíróság Lego Juris kontra OHIM (C-48/09 P) ügyben született ítéletének meghozataláig a jelen ügyben az eljárás fel volt függesztve.
