A dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott – állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított – dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, e cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet – az erről szóló javaslatot a kormány hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek.
A javaslat szerint a dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket – így különösen a dohánytermékek gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését – változatlan formában folytathatják, a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot tehetnek, de dohányterméket jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek.
Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter a javaslat szerint erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. Lehetőség lesz arra is, hogy az állam e feladatot ne maga lássa el, hanem koncessziós szerződést kössön. A törvény szabályozza, hogy milyen kritériumoknak megfelelő társasággal köthető koncesszió erre a feladatra.
A javaslat indoklása szerint az elmúlt időszak tapasztalatai alapján “egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét – amely a kiskereskedelmi tevékenységük része ugyan, de amelyet a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudnak befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni – szabályozott keretek közé szorítani”.
A nagykereskedők káros piaci magatartásainak a törvényjavaslat úgy szabna gátat, hogy – a dohánytermékek nagykereskedelmi rendszerét nem érintve, kizárólag a monopolizált dohány-kiskereskedelmi rendszer szabályozásának eszközével – megszüntetné a kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. Ezért előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott – állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított – dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat.
A törvényjavaslat emellett két lépésben kisebb korrekciókat tartalmaz a dohánytermékek jövedéki adójáról. Ennek célja az indoklás szerint a terhelés minimális növelése mellett az adóstruktúra olyan átalakítása, amely kevésbé teszi függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.
Az adó mértéke a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.
Bővülhet a dohányboltok termékköre
A jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik majd az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint.
A kormány által A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról benyújtott javaslat rögzíti, hogy a tapasztalatok, a forgalmi adatok alapján a törvény által lehetővé tett dohányboltok (2000 lakos után egy bolt) száma meghaladta a piaci igényeket, a jövőben ezért lehetővé válik a fokozatos csökkentés.
Ennek érdekében megemelik azt a küszöböt, amelyet követően újabb dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kiírását a törvény kötelezővé teszi: a korábban 2000 lakos után kiírt egy jogosultság helyett a küszöb 3000 ember lesz. Ha pedig a forgalmi adatok (várhatóan) indokolják, és legalább két jogosultságot az adott településen gyakorolnak, a kiíró dönthet úgy is, hogy nem az összes – a törvény által előírt számú – jogosultságot engedi át, csak ennél kevesebbet.
A benyújtott javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetéséről megállapodás születhessen.
Bővíti a jogszabály azon esetek körét, amikor a kiíró nem köteles – az érdeklődés nyilvánvaló hiányában – a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot újra és újra meghirdetni. Eszerint ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírás után – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, akkor az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni.
