Számos szabálytalanságot tárt fel az Állami Számvevőszék az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) ellenőrzése során. A szervezet megsértette a számviteli, illetve a közbeszerzési törvényt, nem megfelelően működtette a gazdálkodási jogkörökkel összefüggő belső kontrollokat, a székházként használt ingatlan jogi helyzetét pedig az ellenőrzés lezárásáig nem rendezték. Az intézmény pénzügyi helyzete a likviditási mutatók alapján stabil volt, vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozottsága, vagyon-nyilvántartásának vezetése pedig megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
Az ÁSZ ellenőrzése a 2011-2013. közötti évekre terjedt ki és az AJBH, illetve jogelődje az OBH feladatellátását, pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységét, valamint a szervezet átalakulását értékelte. Az ombudsmani intézményrendszer átalakításával a négy önálló ombudsman helyett egységes ombudsmani intézmény jött létre. Az egyszemélyi felelős vezetés új rendszerében a feladatellátás hatékonyabbá, a gazdálkodás szabályozottabbá és átláthatóbbá vált. Az intézmény közfeladat ellátására vonatkozó kontrolljainak kialakítása viszont az ellenőrzött időszakban hiányos volt.
Az ombudsmani intézmény az ellenőrzött időszakban a kiadási előirányzatok felhasználása során a pénzgazdálkodással kapcsolatos gazdálkodási jogkörökkel összefüggő belső kontrollokat 2011-ben és 2013-ban nem megfelelően működtette és azok 2012-ben sem feleltek meg teljes körűen a jogszabályokban és belső szabályzatokban foglaltaknak. Ez magas kockázatot jelent az ellenőrzött terület egészének szabályszerű működése szempontjából. Rendszerhibaként jelentkezett, hogy a teljesítés igazolását végző személyeket a kötelezettségvállalók – néhány kivételtől eltekintve – egyik évben sem jelölték ki írásban. Előfordult, hogy annak ellenére nem folytatták le a közbeszerzési eljárást, hogy az a szolgáltatások becsült értéke alapján meghaladta a közbeszerzési értékhatárt, amellyel megsértették a közbeszerzési törvényt.
A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány megállapítása és kimutatása 2011-ben és 2012-ben nem felelt meg, 2013-ban pedig nem teljes körűen felelt meg a jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatoknak. Az intézmény ezzel kapcsolatosan megsértette a számviteli törvényt, valamint az államháztartás rendjéről szóló jogszabályokat, amelynek következtében az ÁSZ a 2013. évi zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentésében az AJBH beszámolóját elutasító záradékkal látta el. A székházként használt ingatlan jogi helyzetének rendezéséről a vagyonkezelési szerződés felülvizsgálata során és az ellenőrzés lezárásáig sem született megállapodás az MNV Zrt. és az AJBH között.
Az ombudsmani intézmény integritása 2012-ben – az átalakulással összefüggésben – a belső szabályozottság tekintetében a megelőző évhez képest romlott. 2013-ban azonban már javult az integritás és megfelelő minősítést kapott. Az ellenőrzött években a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a gazdálkodási folyamatok tekintetében csak részben felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az ÁSZ az alapvető jogok biztosának három, míg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala főtitkárának négy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.
Az ombudsmani hivatal megerősítette a belső kontrollt az ÁSZ jelentése alapján
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének kézhezvétele után megerősítette a belső kontrollmechanizmusokat és meghozta azokat a további intézkedéseket, amelyeket az ÁSZ javasolt a jogszerű működés maradéktalan biztosításáért – közölte a hivatal.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közölte: az elmúlt csaknem húsz évben a hivatal, illetve a jogelőd Országgyűlési Biztos Hivatala gazdálkodása alapvetően megfelelt a jogszerűség követelményének. Az ÁSZ korábbi ellenőrzései azt is megállapították, hogy az intézmény kifejezetten takarékosan gazdálkodik.
Az ÁSZ jelentése azt is rögzítette, hogy az ombudsmani hivatal átalakításával a feladatellátás hatékonyabbá, a gazdálkodás szabályozottabbá és átláthatóbbá vált – írták. Hozzátették: a hivatal működésének, gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzéséről szóló legutóbbi számvevőszéki jelentés feltárt ugyan egyes hiányosságokat a közbeszerzési eljárásban, de ezek a megállapítások az intézmény 2012. január 1. előtti átalakulását megelőző időszakra vonatkoztak.
Az ombudsmani hivatal egyetért azzal a megállapítással, hogy a székházaként használt ingatlan jogi helyzete rendezetlen, ami azonban szerintük nem róható fel a hivatalnak. Az ombudsmanok hosszú idő óta javasolták – a szükséges garanciák mellett – a vagyonkezelői szerződés megkötését, de figyelemmel kellett lenniük arra, hogy az államháztartásról szóló törvény értelmében az ingatlan működtetésére az intézmény csak akkora mértékben vállalhat kötelezettséget, amekkorára az éves költségvetése fedezetet nyújt – magyarázták. Megjegyezték: a jelen állapot rendezéséért a hivatal ismételten tárgyalásokat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
Arra is kitértek, hogy az ÁSZ egy korábbi jelentésében elutasító záradékkal látta el az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának 2013. évi költségvetési beszámolóját. A 2013. évi zárszámadási törvény hétfői elfogadásával azonban egyértelművé vált, hogy a hivatal a gazdálkodásról szóló beszámolójában jogszerűen tüntette fel kötelezettségvállalással lekötött összegként a székházának felújítására, illetve intézményi beruházásként felhasználni kívánt előirányzat-maradványt – mutattak rá a közleményben.
