Négyötödös többséghez kötötte a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását és jelentősen erősítette a főpolgármesteri vétójogot az Országgyűlés. Az erről szóló, kedden 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében elfogadott jogszabály szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhet ismételt eljárást, személyi és intézményi kérdésekről pedig csak a főpolgármester javaslatára dönthet a Fővárosi Közgyűlés.
A megerősített vétójogot kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntést akkor lehet végrehajtani, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.
Döntöttek a képviselők arról is, hogy az önkormányzati képviselők, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai nem lehetnek kormánytisztviselők olyan államigazgatási szervnél, amelynek illetékességi területén az adott önkormányzat működik. Emellett nem lehetnek ugyanazon önkormányzati hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselői, alkalmazottjai. A 3000 lakosúnál nagyobb települések társadalmi megbízatású polgármestereire – a kisebb települések polgármestereihez hasonlóan – az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
Újdonság az is, hogy az eddig a választástól számított 15 napos határidő helyett a választás jogerős végeredményéhez kötik az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésének megtartását. Emellett az önkormányzati választási törvénybe beiktatták azt az egyértelműsítő rendelkezést, hogy a Fővárosi Közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni az összes kerületi polgármesteri tisztségre.
Az elfogadott törvény értelmében – bár ezt a pontot a bizottsági tárgyalási szakaszban törölték az eredeti javaslatból – megyei önkormányzat székhelye csak megyeszékhelyen lehet.
