A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani.
A tájékoztatás szerint a forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes egészében biztosítja.
A kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani – írta a minisztérium. Utaltak arra is, hogy a magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitel aktivitása mellett tudott több mint 3 százalékos növekedést produkálni.
Mint írták, a kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. Utaltak arra, hogy a kabinet három lépésben kívánja kivezetni a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját, ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel, majd harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról.
Azt írták, a kormány a devizahiteles problémakör rendezésénél a Kúria döntésének messzemenő figyelembevételével járt el, biztosítva a folyamat teljes jogszerűségét, ezért a forintosításra is a Kúria döntésének alapul vételével kerülhet sor.
A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte. Ennek keretében az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről.
A megállapodásban a felek egyetértettek abban, hogy a lakossági deviza alapú és deviza jelzáloghitelek kivezetése össztársadalmi érdek. A lakossági hitelek devizaárfolyam-kockázatának megszüntetése elsődlegesen az adósok számára fontos, azonban a magyar bankrendszer hosszú távú, stabil működéséhez is nélkülözhetetlen – írták.
Közölték, a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek. Annak érdekében, hogy az így megszerzett előnyt a kormány megvédje és a jövőben se jelentsen kockázatot a külföldi fizetőeszköz árfolyamváltozása a devizahiteleket forintosítani szükséges.
(Az MNB honlapján található információ szerint november 7-én az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.)
Bankszövetség: A hitelfelvétel ideje befolyásolja a devizahitelesek pozícióját
Az elszámolás hatásait figyelembe véve azok, akik 2008-ban vettek fel devizahitelt, ugyanolyan helyzetben lesznek, mintha forintban adósodtak volna el, a 2005-2007 között hitelt felvevők pedig a forinthitelesekhez képest átlagosan egy jó használt autó árával lesznek előnyösebb helyzetben – mondta Becsei András alelnök, a bankszövetség keddi háttérbeszélgetésén.
A Magyar Bankszövetség szerint a devizahitelek jelentette kockázat kikerülésével minden szereplő jól jár.
Becsei András szerint, ha a jogalkotó kedvezményt nyújtana a forintosításhoz, minden devizahiteles jobban járna a forinthitelesekhez képest.
Kovács Levente főtitkár elmondta: a háttértárgyalásokon az körvonalazódik, hogy az árfolyamgátba belépett adósok jobban járnak, mint akik távol maradtak, a kamatrészre eső árfolyam különbözetet ugyanis az állam és a bankrendszer közösen viseli, az nem kerül a gyűjtőszámlára, és ez a belépés óta halmozódott előny megmarad.
Kifejtette, bankonként és ügyfelenként jelentős különbségek lehetnek az átlaghoz képest, azok, akiknek a bankja a válság alatt kénytelen volt nagyobb mértékben kamatot emelni vagy szélesebb árfolyamrést alkalmazott – vagyis akik eddig relatíve többet fizettek -, az átlagosnál több pénzt fognak visszakapni az elszámolás során. Akiknek a bankja pedig kisebb mértékben emelt kamatot és mérsékelt árfolyamrést alkalmazott, kevesebbet – mondta Kovács Levente.
Becsei András elmondta: a Kúria júniusi jogegységi határozatához kapcsolódó átszámítási és elszámolási törvény és a parlamentnek a héten benyújtandó, a forintosításról szóló törvény hatására a bankszektor az Magyar Nemzeti Bank becslése szerint 942 milliárd forint veszteséget könyvel el, ami a szektor saját tőkéjének egyharmada. Az alelnök hangsúlyozta: amikor a jogalkotónak bármilyen mérlegelési lehetősége volt a jogegységi határozathoz képest, mindig az ügyfelek érdekeit képviselte, egyes döntéseket – például az elévülési idő átértelmezését – a bankszövetség vitatta is.
Az alelnök kiemelte, az, hogy a forintosítással leveszik a devizakockázatot az ügyfelek válláról, mindhárom szereplőnek – az ügyfeleknek, az államnak és a bankoknak – is érdeke.
Hozzátette, a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása – a fair bank törvény – határozza majd meg, hogy milyen kamatfeltételekkel lehet ezután hitelt nyújtani. A később forintosított hitelek feltételeit is ez határozza meg.
Kifejtette, a forintosítással kapcsolatban az elmúlt hetekben folytatott egyeztetések a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) elsősorban arra irányultak, hogy a forint stabilitását megőrizzék. Azáltal, hogy a bankszektor közel 8 milliárd eurót meg tudott vásárolni a jegybanktól, és ez a kereslet nem a nyílt piacon jelent meg, fontos volt a forint stabilitása szempontjából.
Ezt követően a bankok szerepe az, hogy a jogszabályokban foglaltakat végrehajtsák, hogy az ügyfeleknek milyen teendői lesznek, az elkövetkezendő időszakban derül majd ki a forintosításra vonatkozó és a fair bank törvényből, illetve az MNB elszámolásra vonatkozó további rendeleteiből.
Nátrán Roland, a bankszövetség elnökségi tagja rámutatott: a nagy devizahitel-állomány szűkítette az árfolyampolitika, a kamatpolitika és a gazdaságpolitika mozgásterét, visszafogta a lakossági fogyasztást, a bankszektornak tartalékolnia kellett, hogy fedezze a kockázatokat. A devizahitelek forintosításának előnyei között említette a gazdaság növekedési potenciáljának bővülését, valamint azt, hogy a bankrendszer hitelezési aktivitása növekedhet és a hitelezés a lakossági szegmensben is megindulhat.
A legnagyobb nyertesei az intézkedéscsomagnak a háztartások, hiszen a bankszektorban jelentkező közel 1000 milliárd forint hátrány náluk jelenik meg előnyként – tette hozzá.
A folyamat lezárását Nátrán Roland szerint a devizatartalékok megfelelő szintje, a bankrendszer stabilitása és a lakosság jövedelmi helyzetének az elszámolás révén bekövetkező javulása tette lehetővé.
Becsei András ezt azzal egészítette ki, hogy az alacsony kamatszint is szükséges volt ahhoz, hogy a forintosítás meg tudjon valósulni.
Hozzátette: a forintosítási törvényből derül majd ki, hogy a forinthitelek kamatai milyenek lesznek, a jelenlegi piaci forintkamatokkal megvalósítható, hogy a svájci frank lakáshitelek esetében szinte az eredeti szinten legyenek.
Kovács Levente hozzáfűzte, egységes kamatról nem lehet beszélni, az lenne a logikus, ha az új kamat valamilyen összefüggésben lenne a folyósításkorival.
Közölte azt is, hogy a forintosítás utáni új hiteleket kiveszik a hitelfedezeti mutatóra vonatkozó korlátozások alól.
A bankszövetség a szociálisan leginkább rászorulók esetében a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának meghosszabbítását és kvótájának felemelését javasolta.
MNB: Öt nagy kereskedelmi bank marad a magyar piacon
Öt nagy kereskedelmi bank marad az országban, mivel a szektor a devizahitelek forintosítása, elszámolása és a fair bankokról szóló törvény hatására jelentős konszolidáción és koncentráción megy majd keresztül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója szerint.
Nagy Márton ezt a Magyar Lízingszövetség csütörtöki, Gárdonyban megtartott konferenciáján mondta, hozzátéve, csak azok a hitelintézetek tudnak majd tevékenykedni az országban, amelyek jelentősen növelik hatékonyságukat és egyúttal csökkentik a működési költségeiket.
Kiemelte: a devizahitelek elszámolása, a forintosítás és a fair bankrendszer szabályai a mostaninál versenyzőbb bankrendszert hoznak létre, ahol jelentős koncentráció történik majd.
Nagy Márton rámutatott: a koncentráció a lízing területén még komolyabb lesz, a jövő bankrendszerében a verseny döntően a vállalati hitelezés területére koncentrálódik majd. A lakossági hitelezés oldalán a kamatrések nem lesznek nagyon vonzóak, ráadásul a jövedelemarányos törlesztésnél az MNB maximum 50 százalékos szintet határoz majd meg.
A vállalati hitelezésben viszont az MNB által alapított eszközkezelő is segíti a mérlegek tisztítását és elérhető marad a növekedési hitelprogram és a többi támogatott hitelkonstrukció – fűzte hozzá.
Nagy Márton emlékeztetett: a devizahiteles elszámolás bruttó mintegy 942 milliárd, nettó 732 milliárd forintos azonnali veszteséget idéz elő a hazai pénzügyi szektorban, emellett 100 milliárd forintos éves kamatveszteséget is realizál a bankszektor.
Így az esetleges banki összeolvadások, a konszolidáció mellett egyes hitelintézetek ki is vonulhatnak a magyar bankpiacról, ezt a lépést indokolhatja az is, hogy a költség/bevétel mutató a hazai bankrendszerben még az elszámolás előtt is elég “hatékonytalan” volt, nagyjából 60 százalékos szintű.
Kifejtette: az elszámolás után a bevétel 1400 milliárd forintról 1100 milliárd forintra csökken majd, a bevételek nem nagyon növelhetőek, így a 700 milliárd forint körüli összbanki költségek csökkentésére kényszerül a pénzügyi szektor. Összeolvadáskor a költségek 25 százaléka megtakarítható – mutatott rá Nagy Márton. Ha a 8 nagybankból 4 maradna, a költség/bevétel 50 százalékra csökkenhet, egy-egy összeolvadáshoz minimum egy év kell, ezért egy ilyen szintű átalakuláshoz 2-3 évre van szükség.
Kifejtette, a fair bankrendszerrel egy sokkal átláthatóbb kamatozás jár együtt, az ügyfelek jobban átlátják majd a kamatokat és a költségeket, a bankváltás pedig sokkal kisebb költségekkel, várhatóan jóval egyszerűbb lesz.
Kérdésre kifejtette: ezek az intézkedések élénkíthetik a versenyt, ha kevesebb bank is marad porondon, az nem biztos, hogy ez a verseny ellen hat, mert egyre hatékonyabb szereplők működnek majd a piacon.
Közölte: a törvény alapján egy hitel esetén, a kezdeti kamat-meghatározással együtt, maximum 6-szor lehet átárazni egy kölcsönt. Ha 3-5 éves kamatperiódussal számolunk, ez maximum 18-30 éves időtartamot jelenthet a hitelek maximális futamidejének vonatkozásában – magyarázta az MNB ügyvezető igazgatója.
Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője előadásban elmondta: jövőre lassulni fog a magyarországi gazdasági növekedés, évi 2 százalék körüli növekedés várható 2015-ben. Az idén éves szinten 3,3 százalékos gazdasági bővülést várnak az OTP-nél.
Úgy vélte: a második negyedévi kiemelkedő növekedési ütemet számos egyszeri tényező is segítette, amelyek jövőre már nem hatnak. Kiemelte: a következő években is gazdasági bővülésre lehet számítani Magyarországon, de az alacsony szintű lehet.
Az államháztartási hiány idén a GDP 3 százaléka alatt marad, jövőre is teljesül a maastrichti elvárás, sőt, 2016-ban 2 százalék alá csökkenhet – tette hozzá Tardos Gergely, rámutatva, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban még nincs jel arra, hogy csökkenne az állam mérete.
Kapcsolódó cikk:
