Előremutató, hogy a törvényhozás nem hagyta magára az igazságszolgáltatást a devizahiteles perekben, a bírósági rendszer belebukott volna, ha megindul több százezer egyedi ügy – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke csütörtökön az Akadémia jogtudományi intézetében tartott szakmai rendezvényen.
A főbíró hozzátette, még a devizahiteles törvény alapján a pénzügyi intézmények által az állam ellen indított korlátozott számú eljárás lefolytatása is nagy erőfeszítéseket igényel a bíróságoktól.
Darák Péter megjegyezte: a régióban van olyan ország, ahol ezerszám születnek hasonló egyedi ügyekben alsóbb fokú döntések, de ez nem tartja vissza a pénzügyi vállalkozásokat a tisztességtelen gyakorlat folytatásától. Ebből a szempontból is helyeselhető, hogy a súlyos társadalmi probléma megoldását felvállalta a törvényhozás.
Az elnök kérdésre kifejtette, hogy a Kúria tudna működni jogegységi határozatok nélkül is, a nyugat-európai legfelsőbb bírói fórumoknak sincs hasonló eszköz a kezükben az egységes bírói gyakorlat orientálására, ugyanakkor ez a jogintézmény a 19. századi magyar jogi tradíció része, és jelenleg a posztszocialista országokban is működik hasonló. Lehet, hogy ez a társadalmi fejlettségi szinttel függ össze – tette hozzá.
A Kúria vékony jégen jár, amikor arról dönt, hogy mikor avatkozik be jogegységi döntéssel. A közvélemény sokszor gyors és végleges döntést követel, holott így kevesebb esély nyílik a jó megoldás kiérlelésére, és egyébként is vannak a jogegységi döntésnél rugalmasabb jogegységesítő eszközök – mondta Darák Péter.
A főbíró kijelentette: a jogértelmezés nem a Kúria vagy a táblák monopóliuma, hanem minden eljáró bíró feladata. Az alsóbb fokú bírák sem tekinthetnek el az önálló jogértelmezéstől arra hivatkozva, hogy megvárják, amíg a Kúrián megszületik a kötelezően alkalmazandó értelmezés.
Nyugat-európai összehasonlításban a Kúria még mindig a táblákhoz hasonló fellebbezési bíróság, amelynek 83 bírája több mint tucatnyi tanácsban évi mintegy hétezer egyedi ügy rendkívüli perorvoslatát bírálja el, ez pedig más fontosabb feladatoktól vonja el a testület energiáit – mondta a főbíró. Úgy véli, jelentősen csökkenteni kell a legfelsőbb bírói fórumra érkező ügyeket. A távlati elképzelések szerint az lenne az ideális, ha öttagú tanácsok választanák ki az elbírálásra alkalmasak ügyeket, és az ügyszaknak megfelelően a jelenlegi polgári vagy büntető vagy közigazgatási és munkaügyi kollégium voltaképpen egyetlen nagy tanácsként bírálná el őket, kibontva az adott ügyben rejlő lényeges elvi jogkérdéseket.
Darák Péter szerint a nemzetközi trendeket is figyelembe véve nem annyira az egyre szűkebb szakterületek felé haladó specializáció a Kúria feladata, hanem inkább annak feltárása, hogy az átfogó jogelveket miként kell alkalmazni a konkrét ítélkezési gyakorlatban.
Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria viszonyáról szólva Darák Péter azt emelte ki: a 2011-ben létrejött új bírósági rendszer gyenge pontja lehet, ha a két intézmény nem egy irányba halad, de eddig egyetlen ilyen jellegű probléma sem volt megoldhatatlan, mindkét intézmény érdeke az igazságszolgáltatás megújítása.
Kérdésre az elnök elmondta, hogy a Kúria várhatóan négy-öt év múlva költözhet vissza Kossuth téri eredeti épületébe, ahol most többek között a Néprajzi Múzeum van.
A bírósági nyilvánossággal kapcsolatban a Kúria elnöke szólt arról, hogy bár Amerikában vannak már próbálkozások arra, hogy a tárgyalások bizonyos szakaszait kis időbeli csúszással a televízió közvetítse, és több országban önálló legfelsőbb bírósági televíziós csatorna működik, nem biztos, hogy ez Magyarországon is követendő példa.
A Kúria elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete által szervezett Jogrendszer belülről című beszélgetéssorozat keretében tartotta előadását. A rendezvény célja, hogy a jogtudomány képviselőinek betekintést engedjen a jogrendszer működésében fontos intézmények belső életébe, reálisabb képet adjon az intézmények és a jogrendszer működéséről.
