A benyújtott adócsomag 2015-től bevezetné az ügyvezetés egyezőségének fogalmát, melynek köszönhetően az eddiginél szélesebb kört fognak érinteni a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek és vizsgálatok – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. A módosítások iránya megfelel az eddigi tendenciáknak, hiszen a NAV évről évre szigorúbban vizsgálja a vállalatcsoportok belső árait. Így míg 2011-ben még csak 18 milliárd forint volt a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány, 2013-ban már meghaladta a 33 milliárd forintot.
Míg az egymástól független üzletfelek lényegében szabadon árazhatják be ügyleteiket, és nyilvántartási kötelezettségük sincs, az egy tulajdonosi körhöz tartozó – más szóval kapcsolt – vállalkozások között alkalmazott „belső” árakat, vagyis a transzferárakat ár-kiigazítási és transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli. Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor ezt ki kell igazítani. Például, ha egy társaság anyavállalatától a piacon szokásos mértékhez képest jelentősen drágábban szerez be készterméket, a leányvállalat társasági adóalapját meg kell növelni a különbözet összegével. Ráadásul az alkalmazott transzferárat bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára.
“A 2014. október 21-én benyújtott adótörvény-javaslat 2015-től jelentősen kibővítené a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Az új meghatározás értelmében már nem csak azok a társaságok minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, amelyek – leegyszerűsítve – azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak ügyvezetésükben egyeznek meg” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető partnere. Az ügyvezetés egyezősége ugyanis döntő befolyással bírhat a vezetett társaságok üzleti és pénzügyi politikájára.
A jogszabály változás hatására tehát teljesen új vállalkozói kör kerülhet be a transzferár kötelezetti körbe.
Ráadásul az új szabályozás gyakorlati értelmezése sem egyszerű. Vannak egyértelmű esetek, 2015-től például ha valaki önálló ügyvezetője több cégnek, azok tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül kapcsolttá válnak. Ellenben vannak még nehezen értelmezhető helyzetek is, például az együttes aláírási jogból fakadó részleges ügyvezetői egyezőség esete.
Mindenesetre, a hasonló helyzetben lévő vállalatoknak érdemes már most elemezni helyzetüket, és készülni az új kötelezettségekre a transzferárazás és annak dokumentációja terén.
