izártak két hallgatót az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karáról az intézmény tavalyi gólyatáborában történt erőszakos cselekmények miatt – közölte Hack Péter, az Állam- és Jogtudományi Kar fegyelmi bizottságának elnöke.
A fegyelmi bizottság elnökének közleménye szerint a lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként öt hallgató esetében hozta meg a fegyelmi határozatokat. Eszerint két hallgatót kizártak az oktatási intézményből, egy hallgatót két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásátol. További egy hallgató megrovást kapott, egy diákkal szemben pedig megszüntették az eljárást. Egy esetben pedig – a hallgató betegségére tekintettel – az eljárás lefolytatását elnapolta a bizottság.
Az ELTE ÁJK dékánja 2014. október 7-én fegyelmi eljárást kezdeményezett a tavalyi jogász gólyatábor hat szervezője ellen azért, mert tudtak az ott elkövetett erőszakos cselekményről, de sem a hatóságokat, sem a kar vezetését nem tájékoztatták.
A Hack Péter által szignált közlemény szerint a fegyelmi büntetéssel sújtott hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK HÖK vezetői voltak, és ebben a minőségükben vettek részt az ELTE ÁJK hallgatói által a 2013. augusztus 24. és 28. között Gyöngyösön megrendezett gólyatáborban. A fegyelmi vizsgálat megállapította, hogy a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott az a gyanú, hogy a táborban az egyik hallgatónő sérelmére bűncselekményt követhettek el.
A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében (pl. videófelvétel visszanézése, szembesítés, döntés egy hallgató hazaküldéséről). Az eljárás alatt bebizonyosodott, hogy a fegyelmi eljárás alá vont hallgatóknak a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt semmilyen szerepük, felelősségüket az alapozza meg, ahogyan az ügyet kezelték az események megtörténtétől a nyilvánosságra kerülésig. “Ez a felelősség pedig független attól, hogy a tényleges bűncselekményt be lehet-e bizonyítani a büntetőeljárásban, vagy sem” – fogalmaz közleményében Hack Péter.
Mint írja, az eljárás alá vont hallgatók nem nyújtottak tőlük elvárható segítséget a feltételezett áldozatnak, nem tárták elé, hogy milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésére, nem segítették abban, hogy esetleg áldozatvédő szervezetek közreműködésével szakszerű tanácsadásban részesüljön. A hallgatók bár tudtak az eseményekről, erről egészen 2014. október 3-ig nem tájékoztatták sem a kar vezetését, sem rendőrségi bejelentést nem tettek, ezzel folytatólagosan, több mint egy éven keresztül hallgatóhoz – különösen választott hallgatói vezetőhöz – méltatlan magatartást tanúsítottak és ezzel fegyelmi vétséget követtek el.
A fegyelmi bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási törvény szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. Az érintett hallgatókkal szemben azonban a fegyelmi eljárás nem a konkrét cselekmény miatt indult, hanem amiatt, mert elhallgatták az erőszakos cselekményt és ezzel akadályozták a felelősségre vonást. A feltételezett elkövető ellen ugyanakkor nem indult fegyelmi eljárás, mert a gyanú szerinti erőszakos cselekmény elkövetéséért a fegyelmi felelősség a felsőoktatási törvény idézett szabálya alapján már elévült. A cselekmény elhallgatásáért pedig azért nem indult eljárás ellene, mert senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve önmaga ellen tegyen feljelentést. Ugyanakkor a rendőrség elrendelte a nyomozást az ügyben, tekintettel arra, hogy a bűncselekmény elévülési ideje lényegesen hosszabb, mint a fegyelmi vétségé – olvasható a közleményben.
A fegyelmi bizottság álláspontja szerint egy joghallgatónak, a jövő jogászainak, leendő bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek minden körülmények között a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelmén kell munkálkodniuk. Az ÁJK hallgatóiként tisztában kellett lenniük azzal, hogy a felmerült gyanú a büntető törvénykönyv alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, amelyet, ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követnek el, akkor az hivatalból üldözendő bűncselekmény, amely esetében még a sértett sem mondhat le a büntető igény érvényesítéséről.
Hack Péter közleményében úgy fogalmazott, azzal, hogy az ügyet a szóban forgó hallgatók titokban tartották, megakadályozták, hogy az igazságszolgáltatási szervek időben értesüljenek az ügyről, ezzel nehezítve a sikeres bizonyítást, és megakadályozták azt is, hogy a kar felelős vezetői meghozzák a szükséges döntéseket. Az eljárás alá vont hallgatók magatartásukkal megakadályozták olyan intézkedések meghozatalának lehetőségét, amely a jövőben hasonló események előfordulását megelőzhette volna – fogalmaz közleményében Hack Péter, az ELTE ÁJK fegyelmi bizottságának elnöke.
A tavalyi jogi gólyatáborban történtek kapcsán szexuális erőszak és kábítószer birtoklása bűntettének gyanúja miatt október 3-án tett feljelentést az ELTE jogi karának dékánja. Király Miklós intézkedett arról is, hogy fegyelmi eljárás induljon a hallgatói önkormányzat azon vezetői ellen, akik jelen voltak a tavalyi gólyatáborban, tudomással bírtak erről, nem tájékoztatták a cselekményről a rendőrséget, valamint a kari vezetést.
