Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága csütörtökön ellenszavazat nélkül fogadta el az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria tavalyi beszámolóit, amelyeket hamarosan a képviselők a parlament plenáris ülésén tárgyalhatnak.
A Ház igazságügyi bizottsága elsőként Handó Tünde, az OBH elnökének beszámolóját hallgatta meg, aki elmondta, a hivatal 2013-ban is alapvető stratégiai céljai végrehajtására törekedett, vagyis arra, hogy a független bírák magas színvonalon és optimális gazdálkodási feladatok mellett láthassák el feladataikat.
Hangsúlyozta, leglátványosabb eredményüknek a bíróságok elmaradásainak érzékelhető csökkentését tartják. Példaként említette, hogy 2013-ban 7 százalékkal mérséklődött az egy évnél tovább tartó esetek száma, a Fővárosi Törvényszéken pedig 21 százalékkal kevesebb volt az öt éven túl húzódó ügyek száma.
Handó Tünde kiemelte továbbá, hogy a jövőben az elektronikus eljárásokra és illetékfizetésre helyezné a hangsúlyt. “Nem maradhatunk a XIX. században” – fogalmazott, majd hozzátette, az internetes lehetőségekkel például a rendkívüli védőőrizettel zajló rabszállítások nehézségeit is ki lehetne küszöbölni.
A beszámolót követően a szocialista Bárándy Gergely sajtóhírekre alapozva azt kérdezte az OBH elnökétől, hogy a kormány végez-e bármilyen szervezőmunkát a devizahitelesek perek bírásági szakaszában, amire Handó Tünde határozott nemmel felelt.
Az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal, a jobbikos Apáti István tartózkodása mellett fogadta el Handó Tünde beszámolóját.
Darák Péter, a Kúria elnöke úgy fogalmazott, szervezete új feladatokat lát el a régi felállásban, ezért a kormánytól azt kérte a költségvetés tervezésekor, hogy a Kúria bíráit jogi asszisztensek támogathassák az Egyesült Államok példájára.
A Kúria emellett az ítélőtáblákkal történő feladatmegosztás területén szeretne előrelépni, ebben a kérdésben jelenleg műhelymegbeszélések folynak – mondta.
Darák Péter megszólalásában előremutatónak nevezte, hogy az Országgyűlés nem hagyta az igazságszolgáltatásra a devizahitelesek problémáinak megoldását, hanem törvénnyel segítette a probléma megoldását.
A Kúria elnökének beszámolóját követően Apáti István arról beszélt, hogy eltérést tapasztal az ország keleti és nyugati fele között az előzetes letartóztatások elrendelésének gyakorlata, valamint a büntetések súlya között. Darák Péter válaszában azt mondta, az előzetes letartóztatás elrendelésekor a bíróknak széles mérlegelési lehetőségük van és általánosságban nem látják indokoltnak a beavatkozást, az ítéletetek esetében pedig mindig a konkrét eset kivizsgálása szükséges, panasz esetén pedig a megfelelő fellebbviteli eljárás megkezdése.
A bizottság 10 kormánypárti és szocialista igen szavazattal, Apáti István tartózkodása mellett fogadta el Darák Péter beszámolóját.
