Hétfőn nyújtja be a Fidesz a parlamentnek azt a módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy maximum havi 700 forint lehessen az internetadó mértéke.
Erről vasárnap este tájékoztatott a kormánypárti képviselőcsoport, azt követően, hogy Budapesten tiltakozás volt az internetadó ellen.
A Fidesz-frakció jelezte, a távközlési adó internetes adatforgalomra vonatkozó részével kapcsolatos módosító indítványuk azt is rögzíti majd, hogy “az adatforgalomra kiterjesztett adót a távközlési szolgáltató cégek fizetik, nem az előfizetők, nem a magánszemélyek“.
A parlamentnek múlt kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz.
A távközlési szolgáltatóknak jelenleg magánszemélyek után 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek – szöveges és multimédiás – adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint.
A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege havonta magánszemélyek esetében legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.
A szolgáltatókkal egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter
Az internetadó bevezetésére vonatkozó javaslatról egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter a távközlési szolgáltatókkal múlt szerdán.
A távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra – mondta Varga Mihály az általa kezdeményezett egyeztetésen a minisztérium szerda esti közleménye szerint.
A miniszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a internetforgalom után fizetendő távközlési adót a szolgáltatóknak kell befizetniük. “Az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk. Továbbra is az a célunk, hogy ne a családokat és a munkát adóztassuk, hanem a fogyasztásból és a forgalomból folyjon be a költségvetési bevétel” – mondta Varga Mihály.
A miniszter tisztázta a szolgáltatókkal azt a félreértést, hogy itt egy új adó bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat az adóelkerülési lehetőség megszüntetésére, és nem az internethasználat általános megadóztatása szolgál – áll a közleményben.
Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke a találkozó után elmondta, hogy Varga Mihály arról tájékoztatta őket: a kormány a távközlési adó internetszolgáltatásra történő kiterjesztésétől 20-25 milliárd forint bevételt vár. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira.
A tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szolgáltatók képviselői nyitottak voltak a probléma közös megoldására, felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek. A miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést, hogy felső korlátot vezessenek be és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.
Az egyeztetés zárásaként Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatra módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség.
Kövesi Gabriella kifejtette, hogy nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, hiszen az adótörvényeket a jövő évi költségvetéssel együtt tárgyalja a parlament, várhatóan november elején. Hozzátette, hogy a szolgáltatók a javaslat visszavonásában lennének érdekeltek.
Elmondta azt is, hogy a javaslat benyújtása előtt semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte a távközlési szolgáltatókat a szektort érintő új adóteher.
Azzal kapcsolatban, hogy a javaslatba az is bekerült, hogy a távközlési adó csökkenthető legyen a társasági adóval, Kövesi Gabriella úgy vélekedett, hogy a szolgáltatók többségének ez nem jelent kedvezményt, mert éppen a távközlési és közműadó-fizetési kötelezettségek miatt jellemzően nincs nyereségük, így nem fizetnek társasági adót.
A HÉT elnöke elmondta azt is, hogy az Európai Unióban Magyarországon kívül csak néhány országban van iparági különadó, de kifejezetten az internetszolgáltatást sújtó adóról nincs tudomása.
Kapcsolód cikk:
