Az EU foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa megállapodásra jutott a be nem jelentett munkavégzés megelőzését és az attól való elrettentést célzó uniós platform kialakítását vezérlő általános alapelvekről. A platform a be nem jelentett munkavégzéssel szemben fellépő különböző nemzeti végrehajtó hatóságok együttműködésére biztosít lehetőséget. A be nem jelentett munkavégzés súlyos következményekkel jár a munkakörülményekre nézve, sérti a tisztességes versenyt, és károsítja az államháztartásokat. A Bizottság 2014 áprilisában tett javaslatot a platform létrehozására.
„A Tanács általános alapelvekről szóló megállapodása révén egy lépéssel közelebb kerültünk a platform megvalósításához. A be nem jelentett munkavégzés komoly kihívást jelent valamennyi tagállam számára, hiszen a munkavállalókat megfosztja a szociális védelemtől és a méltányos munkavégzési körülményekhez való joguktól, tisztességtelen versenyelőnyökhöz juttat egyes vállalatokat, és veszélyezteti az államháztartások fenntarthatóságát. Ezért alapvető fontosságú, hogy minden tagállam aktívan részt vegyen az új platform tevékenységeiben, különösen, mivel a be nem jelentett munkavégzés nemcsak belügyi, hanem határokon átnyúló dimenzióval is rendelkezik. Egyesült erővel nagyobb esélyünk lesz szembeszállni ezzel az óriási problémával” – nyilatkozta az esemény kapcsán Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa.
A platform egybefogná a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésekben részt vevő valamennyi végrehajtó hatóságot, így többek között a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyeleteket, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint egyéb érdekelt feleket, köztük a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőit. Uniós szinten hiánypótló szerepet játszana, mivel a különböző bizottságokon és munkacsoportokon belül eddig csak elszórtan és összehangolatlan módon esett szó a be nem jelentett munkavégzésről. A platform hatékonyabb együttműködést tenne lehetővé azon hatóságok és szervek között, amelyek napi szinten és a gyakorlatban foglalkoznak a be nem jelentett munkavégzéssel.
Az új platform:
- olyan fórumot biztosítana, amelynek keretében a szakértők megoszthatnák egymással információikat és a bevált gyakorlatokat, kiterjesztve ezáltal az eddig csupán korlátozott szintű kapcsolatokat,
- feltérképezné az azon közös problémák kezelésére rendelkezésre álló nemzeti és uniós eszközöket, amelyeket a be nem jelentett munkavégzés és a hozzá kapcsolódó színlelt önfoglalkoztatás jelensége okoz,
- kezelné a határokon átnyúló aspektusokat, feltárva például azokat a lehetőségeket, amelyek hatékonyabb adatcserét tesznek lehetővé a nemzeti közigazgatási szervek között,
- erősítené a határokon átnyúló olyan operatív együttműködéseket, mint például a személyzetcsere és a közös felügyeletek,
- közös elveket és iránymutatásokat dolgozna ki a be nem jelentett munkavégzés visszaszorításának érdekében végzett felügyeletekre, valamint közös képzések szervezésére vonatkozóan,
- közös tevékenységek, például európai kampányok és regionális vagy uniós szintű stratégiák révén növelné a problémával kapcsolatos tudatosságot.
Háttér-információk
Be nem jelentett munkavégzésnek minősül bármely olyan fizetett tevékenység, amely jellegét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok szabályozási rendszereiben meglévő különbségeket. Ez a fogalom beépült az európai foglalkoztatási stratégiába, és 2001 óta szerepel a tagállamoknak szóló foglalkoztatási útmutatókban. Egy 2013-ban végzett Eurobarométer felmérés szerint minden tizedik európai polgár (11%) elismerte, hogy az azt megelőző évben vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amely be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódott, 4%-uk pedig elismerte, hogy be nem jelentett munkát végzett (IP/14/298). A felmérés rámutatott arra, hogy a jelenség több ágazatot is érint, valamint hogy jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között.
Már a 2012. áprilisi foglalkoztatáspolitikai csomag is kiemelte, hogy a nem hivatalos vagy a be nem jelentett munkavégzés rendes foglalkoztatássá való átalakítása segítheti a munkanélküliség csökkentését, és egyben hangsúlyozta a tagállamok közötti jobb együttműködés szükségességét is.
A Bizottság 2013 közepén kezdte meg a konzultációt a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőivel a nemzeti végrehajtó hatóságok közötti fokozottabb együttműködést célzó lehetséges jövőbeli uniós intézkedésekről (IP/13/650). Ezt követően 2014 elején sor került a konzultáció második szakaszára. A szociális partnerek mindkét esetben jelezték, hogy egy uniós szintű fellépés hozzáadott értéket képviselne a nemzeti szintű erőfeszítésekhez képest.
Január 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament szorosabb együttműködésre, valamint a munkaügyi felügyeletek megerősítésére szólított fel a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása érdekében.
