A Magyar Bankszövetség megküldte véleményét az Alkotmánybíróságnak az első devizahiteles törvényről, ebben ismételten leszögezik, hogy a jogszabályt alkotmányellenesnek tartják, mivel annak számos pontja visszamenőleges hatályú, és ez a szövetség szerint sérti a jogbiztonság elvét.
A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege, hogy a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellentétes.
Az Ab honlapján olvasható bankszövetségi vélemény szerint olyan kikötéseket minősít a törvény tisztességtelennek, melyek az akkor irányadó jogszabályok, a Kúria gyakorlata és az értelmezési mérceként szolgáló uniós jog alapján egyértelműen nem voltak tisztességtelenek.
A szövetség véleménye rögzíti: az Alkotmánybíróság korábbi jogalkotási törvényt követő megfogalmazása szerint “a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”
Ennek a követelménynek azonos tartalmú, de pontosabb megfogalmazását a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény egyik paragrafusa tartalmazza: a “jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,” nem tehet terhesebbé kötelezettséget, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé – írták.
Ha egy jogszabály ezen követelménynek nem felel meg, akkor automatikusan és további mérlegelés nélkül ellentétes a jogállamiság elvével – érvel a bankszövetség.
A szövetség álláspontjának összefoglalójában kiemelik: a Magyar Bankszövetség jogalanyként nem érintett a devizahiteles törvényben, ugyanakkor érdekképviseleti szervként szakmailag alátámasztott véleményét megismertetheti az Alkotmánybírósággal.
A banki általános szerződési feltételek (ászf) mindegyikére megállapított tisztességtelenségi vélelem megdöntésére a bankoknak a törvény szerint új vizsgálati kritériumok alapján kellene megfelelniük, amelyek ugyanakkor a – felügyelet által jóváhagyott – ászf-ek megfogalmazásakor még nem voltak ismertek – fogalmaznak.
A törvény arra kötelezi a bíróságokat, hogy döntésüket ne a szerződési feltételek megalkotásakor hatályos jogszabályok tartalmát figyelembe véve, hanem kizárólag ezen új szempontok alapján hozzák meg, mindez a jogállamiság súlyos sérelmét eredményezi a bankszövetség szerint.
Úgy vélik sérül a bíróság előtti egyenlőség amiatt is, hogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíróság a tényállás tisztázására szakértői segítséget vegyen igénybe.
A bankszövetségi beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény személyi és időbeli hatálya annak szövege alapján nem volt eldönthető. Ezt igazolja véleményük szerint, hogy a szeptemberben elfogadott elszámolási törvény 25 jogszabályhelyen volt kénytelen módosítani a két hónappal korábban elfogadott jogszabályt, miközben a bankoknak a régi, pontatlan törvény alapján kellett elkészíteniük elszámolási kimutatásaikat a Magyar Nemzeti Bank felé, illetve ezen pontatlan szabályok alapján kellett megindítaniuk a pereket a tisztességtelenség vélelmének megdöntésére – olvasható az összefoglalóban.
Kedden kezdi tárgyalni az Ab devizahiteles törvénnyel kapcsolatos bírói indítványokat
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi ülésének napirendjén szerepel a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak tisztességtelenségével kapcsolatos törvényt támadó bírói indítványok ügye – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára.
A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott törvény kimondja azt is, hogy vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak – például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelésének – tisztességtelenségét és e miatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.
Ezek a perek a törvényben meghatározott szabályok szerint folynak. Négy esetben azonban az eljáró bíróság az Ab-hez fordult, mert álláspontja szerint a devizahiteles törvény sérti – egyebek mellett – a visszaható hatály tilalmát. Az ügyben a Bankszövetség és az igazságügyi miniszter is kifejtette álláspontját az Ab számára.
Az Ab egyesítette az eddig a Fővárosi Törvényszékről beérkezett indítványokat, és megkezdődött a határozattervezet előkészítése.
Bitskey Botond, az Ab főtitkára elmondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szükség lesz, így nem valószínű, hogy a jövő héten döntés születik.
Arra a kérdésre, hogy mikor lesz döntés, a főtitkár nem tudott választ adni, de azt mondta: a törvényben rögzített határidő köti a testületet, és az Ab elnöke és tagjai tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével is. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami december első felében jár le.
Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az EvoBank ügyében.
A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.
Az indítványok felvetik, hogy a törvényhozó a 2008-as gazdasági és pénzügyi válságra hivatkozva avatkozik be a jogviszonyokba, ezért érhetetlen, miért éppen 2004. május elsejére visszamenő hatállyal módosítja a szerződéseket. A törvény az indítványozók szerint korlátozza a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat például azzal, hogy szűk határidőket szab. Eljárási szabályai pedig – egyebek mellett azzal, hogy nincs helye hiánypótlásnak vagy a per szüneteltetésének – sértik a fegyverek egyenlőségének jogát, mert az alperesnek kedveznek. Egyes Ab-hez forduló bírák szerint nem volt kellő felkészülési idő, ezzel sérült a jogbiztonság elve, valamint a törvény sérti a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy lerövidíti a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.
Trócsányi László – aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt – az Ab elnökének és főtitkárának címzett tizenhét oldalas levelében tizenegy pontban fejti ki részletes jogi álláspontját a bírói indítványban foglaltakkal kapcsolatban.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Ab-n megtámadott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény nem mond ki új anyagi jogi szabályokat, nem állapít meg új jogelveket, csupán a kúriai jogértelmezést kodifikálja. Így szerinte nem is lehet szó visszamenőleges hatály alkalmazásáról, hiszen a jogegységi határozat a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, több mint két évtizeddel ezelőtti európai közösségi irányelvben foglalt értelmezést vette alapul, amely Magyarország uniós csatlakozásával a magyar jog részévé vált.
A miniszter szerint a megtámadott törvény legfontosabb célja, hogy a több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhánytucatnyi pénzügyi intézmény által kezdeményezett, várhatóan fél éven belül lezáruló eljárásban dőljenek el a vitás kérdések. Trócsányi László szerint a pénzügyi intézmények nem törekedtek arra, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően megteremtsék a jogok és a kötelezettségek egyensúlyát a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között.
