Nagy-Britannia nem fogja feltétlenül figyelembe venni az Emberi Jogok Európai Bíróságának végzéseit, ha azok felülírják az érvényes brit törvényeket – mondta pénteken a brit igazságügyi miniszter.
Chris Grayling a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy a strasbourgi székhelyű bírói fórum döntéseit a kormányzó Konzervatív Párt tervei szerint a brit kormány a jövőben “tájékoztató jellegűnek” tekintené, és az emberi jogi kérdésekben a brit parlamentet, illetve a brit bíróságokat illetné meg a végső szó.
Grayling szerint ha az Európa Tanács más országai ebbe nem egyeznének bele, akkor Nagy-Britannia “egyszerűen otthagyja” a strasbourgi emberi jogi bíróságot.
A miniszter a Financial Times című londoni gazdasági-politikai napilapban pénteken megjelent írásában visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint egy ilyen lépés “páriává” tenné Nagy-Britanniát a nemzetközi közösségen belül. Nagy-Britanniának soha nem volt írott alkotmánya, ám az elmúlt nemzedéknyi idő alatt mégis – jóllehet akaratlanul – szert tett egy ilyen alkotmányra, aminek az ára az volt, hogy szuverenitásának kulcsfontosságú elemeit feladta – áll Grayling cikkében.
A brit igazságügyi miniszter szerint ennek jele egyebek mellett az, hogy az európai emberi jogi konvenció “elképesztő mértékben szívódott bele” a brit jogrendszerbe, és – egyéb írott alkotmány híján – gyakorlatilag az Egyesült Királyság alkotmányának szerepét öltötte magára.
Ezzel párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bírósága kevés számú, de nagy horderejű ügyet tárgyaló nemzetközi törvényszékből olyan fellebbviteli fórummá vált, amely szuverén államok kormányzati szintű döntéseinek aprólékos részleteibe is belefolyt végzéseivel.
A legutóbbi vita London és a strasbourgi bíróság között azon robbant ki – erre Grayling is kitér pénteki írásában -, hogy az európai bírói fórum végzése alapján módosítani kell az elítéltek szavazati jogát megvonó brit törvényt, részvételi jogot adva a börtönbüntetésüket töltőknek is a részvételre népképviseleti választásokon.
A fő ütközési pont azonban a Nagy-Britanniában élő, terrortevékenységgel gyanúsított külföldiek kitoloncolása. A strasbourgi testület több esetben a családi élethez fűződő jogra vagy a kínvallatás veszélyére hivatkozva akadályozta meg, hogy London e gyanúsítottakat visszatoloncolja hazájukba.
A legnagyobb indulatokat kavaró ilyen ügyek közé tartozott Abu Katadáé. A palesztin-jordániai radikális hitszónokot a brit hatóságok az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet egyik európai szellemi vezetőjének tartják, és 2005 óta próbálták visszatoloncolni Jordániába, arra hivatkozva, hogy jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban két éve úgy döntött, hogy Abu Katadát Nagy-Britannia nem toloncolhatja ki, mert Jordániában kínzás várna rá.
A brit kormány végül tavaly hivatalos kétoldalú megállapodást kötött a jordániai kormánnyal arról, hogy kiadatás esetén Abu Katadát Jordániában nem vetik alá kínvallatásnak. Katadát tavaly nyáron haza is toloncolták, ám az ügyében eljáró jordániai bíróság a minap a legsúlyosabb vádpontok alól bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentette.
