Az egyenlő bánásmód elvének alkalmazása szempontjából fontos alapfogalmak, jogintézmények integrálódtak a magyar jogba, a diszkrimináció tilalma deklarálva van az Alaptörvényben, a Munka Törvénykönyvében, a Polgári Törvénykönyvben, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben. E tekintetben a jogunk harmonizált, megfelel az egyenlő bánásmód követelményének. Ugyanakkor az esélyegyenlőségi politika érvényesítése területén még sok a tennivaló. Kizárólag a hátrányos megkülönböztetés tilalmának deklarálása az ezen a téren sokkal nagyobb tapasztalattal és jogi kultúrával rendelkező államokban sem volt elég a hátrányok csökkentésére.
Magyarországon a diszkriminációt tiltó szabályok a gyakorlatban még nem érvényesülnek kellő hatékonysággal, az egyenlő bánásmód elve „még nem épült be a köztudatba.”
A tanulmány egyrészt áttekintést ad azon társadalmi és gazdasági folyamatokról, melyek hatására az Európai Unió alapdokumentumában, a Római szerződésben rögzítésre került az egyenlő bánásmód elve, másrészt bemutatja, hogy a Római Szerződésben szereplő „egyenlő munkáért egyenlő bér” elv az évtizedek során lépésről lépésre hogyan bővült, tartalma és célja hogyan gazdagodott az Európai Unió Tanácsa által alkotott irányelveknek és az Európai Bíróság jogértelmező munkájának köszönhetően, míg végül kialakult, „kiérlelődött” az egyenlő bánásmód elvének mai jelentéstartalma és dogmatikai rendszere.
A Szerző ismerteti az egyenlő bánásmód elvével kapcsolatos alapvető fogalmakat, jogintézményeket, továbbá bemutatja az elv érvényesülését biztosító fontosabb irányelveket és az Európai Bíróságnak az e témakörben született, „mérföldkőnek” számító, legjelentősebb döntéseit. Elemzi, hogy a hazai – különösen a munkajogi – szabályozásban hogyan jelenik meg az egyenlő bánásmód elve és kitérek a munkaügyi bírói gyakorlat ismertetésére.
Az írás végül összehasonlítja, hogy az egyenlő bánásmód elve az európai unió fejlettebb országaihoz viszonyítva milyen mértékben érvényesül Magyarországon, bemutatja az eddig elért hazai eredményeket és a további fejlődés lehetséges irányait.
A Szerző bírósági titkár.
