Bár a reklámadó körüli bizonytalanságokat részben eloszlatták a hatósági állásfoglalások, a törvény alkalmazása okozhat még kellemetlen meglepetéseket. Olyan cégeknél is adókötelezettség keletkezhet, amelyekről nem is gondolnák, hogy a reklámadó alanyaivá válhatnak. A beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött speciális megállapodásaik miatt ezzel szembesülhetnek például a nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások, bevásárlóközpontok és áruházláncok is.
A reklámadóról szóló törvény elsődleges célja a reklám közzététele során keletkezett bevétel megadóztatása volt. „Mint minden újonnan bevezetett adónemet, a reklámadót is számos jogértelmezési bizonytalanság kísérte az elmúlt időszakban, amelyek a hatósági állásfoglalásoknak köszönhetően lassan kezdenek eloszlani. Alaposabban megvizsgálva a szabályokat azonban fennáll a veszélye annak, hogy olyan cégek is a reklámadó alanyává válhatnak, amelyek üzletszerűen nem foglalkoznak reklámok közzétételével” – hívta fel a figyelmet Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.
Egyrészt ugyanis adóköteles a reklám közzététele – ide értve a saját célú reklámot is – a törvényben meghatározott felületeken (a médiaszolgáltatásban, sajtótermékben, különböző reklámhordozókon, valamint az interneten). Másrészt bizonyos esetekben a reklám közzétételének megrendelése is megteremti az adókötelezettséget, amennyiben a reklám közzétevője elmulasztja a törvényben meghatározott nyilatkozatot megtenni a megrendelője felé.
A reklámadó rendelkezései pedig nem csak a kereskedelmi televíziók, újságok, internetes hírportálok reklámbevételeinek megadóztatására terjednek ki, hanem adott esetben nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat (legyenek akár márkaképviseletek vagy multi-brand forgalmazók), nagyáruházakat, áruházláncokat, vagy akár bevásárlóközpontokat is érinthetnek. Amennyiben ezek a cégek a beszállítóikkal vagy bérlőikkel kötött megállapodásaik alapján ún. „marketing-hozzájárulásként” kapnak ellenértéket, akkor ezen bevételük szintén reklámadó alapot képezhet.
“A reklámadóval kapcsolatos adókötelezettség vizsgálatakor tehát különös figyelemmel kell lenni az ilyen típusú bevételekre is, hiszen például ha egy hipermarket lánc reklámújságot tesz közzé az akciós termékeiről, amiért cserébe a beszállítóitól marketing hozzájárulásként ellenértéket is kap, akkor két jogcímen is képződhet a reklámadó alapja. Egyrészt az újság elkészítésének költségei saját célú reklámként, míg a beszállítótól a reklámújságban való megjelenés fejében kapott összeg reklám közzétevőként növelheti a hipermarket reklámadó alapját” – mondta el Békés Balázs.
A helyzetet bonyolíthatja az is, hogy a marketing hozzájárulás kifizetője is, mint reklám megrendelője adókötelezetté válhat, ha nem kap az áruháztól megfelelő nyilatkozatot. Hasonló példák más típusú cégeknél, például a nagykereskedelmi vállalkozásoknál vagy bevásárlóközpontoknál is előfordulhatnak, amelyek szintén kaphatnak hasonló jogcímen bevételeket. A Ryan szakértője szerint emiatt kellő körültekintéssel és alapossággal kell eljárni még abban az esetben is, ha elsőre úgy tűnik, hogy nem esik egy adott vállalkozás a reklámadó hatálya alá.
