Az Alkotmánybíróság tegnap aláírt határozatában megállapította, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül. Az Alkotmánybíróság az ezzel ellentétes bírói döntést megsemmisítette, mivel az sértette az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.
Az index.hu internetes sajtótermék alkotmányjogi panaszban kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének a vizsgálatát, mivel az – az érintettek hozzájárulásának hiányában – jogsértőnek minősítette a gyülekezést biztosító rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalát.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a polgári jognak azokat a szabályait, amelyek kivételt jelentenek a képmás engedélyhez kötött nyilvánosságra hozatala alól, minden esetben úgy kell értelmezni, hogy az összhangban álljon a sajtószabadság gyakorlásával. A nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti (ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása).
Tekintettel arra, hogy a panasszal támadott ítélet a polgári jogi rendelkezések értelmezésekor nem vette figyelembe azt az alkotmányjogi szempontot, amely a sajtó szabadságához és a szabad tájékoztatáshoz fűződik, az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét megsemmisítette.
A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
