A bíróknak bizonyos ügyekben félre kell tennie a jogászkodást, fel kell ismernie a korlátait, tudnia kell, hogy mikor kell nagyobb szerepet kapnia az emberségnek, a jóérzésnek, az egymás iránti tiszteletnek és megbecsülésnek – jelentette ki Handó Tünde csütörtökön Keszthelyen, a mediációról rendezett nemzetközi konferencián.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta: különösen családjogi ügyekben, rendkívül komoly élethelyzetekben óriási felelőssége van a bíróknak, mert nem ritkán tragédiához vezet egy-egy éveken át húzódó családjogi vita. A bíróknak főként ilyen eseteknél “fel kell ismernie a maga korlátait”, tudnia kell, mi az amit a jog eszközeivel, szakértőkkel meg lehet oldani, és mikor van szükség az emberségre.
A mediáció, mint alternatív vitarendezési mód nagyon komoly társadalmi értéket képvisel, “lehetőséget biztosít arra, hogy az emberek felnőtt módjára tudjanak szót érteni egymással”. A bíróságra érkezők úgy tekintenek a bíróra, mint aki a vitákat “jó anya vagy jó apa módjára” meg tudja oldani mindkét fél megelégedésére, de az elégedettség nem mindig jellemző a polgári vagy büntetőügyekben.
Az OBH elnöke kitért arra is, hogy bevezetése óta többször változott a mediációt szolgáló keretrendszer, mert először a bírósági titkárok, majd a polgári törvénykönyv változása kapcsán családjogi ügyekben bírók is lehetőséget kaptak a mediációban való részvételre. Bírósági keretekben közvetítéssel jelenleg országos szinten 72 bírósági titkár és 38 bíró foglalkozik, és hónapról hónapra nő a közvetítésekben résztvevők száma.
Handó Tünde szerint a bíróságokra az ügyfelek természetes módon egyfajta szorongással, félelemmel érkeznek, mert vitáikat idegenek elé kell vinniük, s nagyon nehéz bizalmat szerezni a bíróság iránt. Szemléletváltozásra van szükség a 11 ezer embert foglalkoztató bírósági szervezetben, mert nem csak jogászkodó ítélkezés létezik, “van az életnek egy másik oldala”.
Patyi Gergely, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyarországi jogrendszerben talán a büntetőjogi közvetítésnek van a legnagyobb szerepe és jövője. Az egyetlen olyan jogintézmény, amely “azonnali, feltétlen és teljes jóvátételt nyújthat” a bűncselekménnyel, szabálysértéssel okozott kár esetén.
Kifejtette, hogy a közvetítői eljárások száma évről évre emelkedik, de a nyugat-európai 8-10 százalékkal szemben Magyarországon csupán a vádemelések két százalékában alkalmazzák a mediációt. Ezeknek az eseteknek a négyötödében ügyészi elrendelésre indul meg a közvetítés, s a vagyon elleni bűncselekmények csökkenő és a közlekedési bűncselekmények növekvő aránya figyelhető meg. A terheltek túlnyomó többsége felnőtt, a fiatalkorúak aránya elenyésző – közölte az államtitkár.
Jelezte: hatékonyságát tekintve eléggé sikeresnek nevezhetők a mediációs eljárások, mert a befejezett ügyek 80 százaléka megállapodással végződik, s ezeknek 90 százalékát be is tartják. Az általános elégedettség pedig a terheltek és sértettek részéről egyaránt 90 százalék felett van.
Patyi Gergely elmondta még: az év eleje óta van lehetőség szabálysértési ügyekben is mediációra, de ezekben az esetekben még nincsenek egységes tapasztalatok. Az első félévben 710 ilyen ügy érkezett az Igazságügyi Hivatalhoz, 90 százalékban járásbíróságoktól, s főleg tulajdon elleni szabálysértési ügyekben.
A Mediációs panoráma elnevezésű nemzetközi konferenciát a tavalyi első után második alkalommal rendezte meg a Bírók a Mediációért Egyesület. Mint Gyengéné Nagy Márta, az egyesület elnöke elmondta: a több mint száz résztvevő közt a magyarokon kívül más európai államokból származók is vannak, de Brazíliából és Mauritiusról is érkezett előadó a polgári, családi, gazdasági, büntetőügyi területen dolgozók háromnapos eszmecseréjére.
