Részlegesen megnyerte a magyar állam ellen indított devizahiteles pert a Magyar Cetelem Bank; a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint bizonyos időszakokban megfeleltek a tisztességesség törvényi kritériumainak a bank euróalapú személyi kölcsöneinek általános szerződési feltételei.
A bíróság döntése szerint a Magyar Cetelem Bank euró alapú személyi kölcsön általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontja három időszakban – 2009. július 1 és július 31., 2009. augusztus 1. és 2010 június 10., illetve 2009 november 1. és 2010 június 10. között – tisztességes és ezért érvényes volt.
A szóbeli indoklás során elhangzott, hogy ezekben időszakokban a bank jogosult volt a “kamatot, valamennyi díjat és költséget az adósok számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a KSH által publikált fogyasztói árindex változása esetén”.
A bíró kifejtette: látszik, hogy a felperes általános szerződési feltételeiben, különösen 2009-től miképp próbált megfelelni az aktuális, hatályos jogszabályoknak.
A bíró rámutatott: egy átlagos fogyasztótól, aki szerződéses kötelezettséget vállal egy lakás, vagy fogyasztási cikk vásárlása esetén, elvárható, hogy tudja, mi az a KSH által publikált fogyasztói árindex. Attól, hogy az általános szerződési feltételekben nem szerepelt az infláció szó, még a laikusok számára is teljesen egyértelmű és érthető, hogy az inflációval egyező mértékben fogja emelni a pénzintézet a kamatot.
A bíróság mérlegeléssel azt állapította meg, hogy ebben a három időszakban az általános szerződési feltételek megfeleltek az átláthatóságnak és az összes többi törvényben rögzített elvnek.
A bíró megjegyezte azt is, hogy a többi vizsgált időszakban nem voltak kellően konkrétak azok az okok, melyek alapján egyoldalúan szerződést módosíthatott a bank.
A bíróság elutasította a felperes kérését, hogy a perben forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál.
A felperesnek mintegy 800 ezer forint perköltséget kell megfizetnie az alperes részére.
A bírósági tárgyalás során elhangzott, hogy mintegy 10 ezer adós szerződését érinti a per.
A felperes jogi képviselője a határozat kihirdetését követően újságírói kérdésre válaszolva elmondta, még nem tudják, hogy fellebbeznek-e.
Elutasította a Széchenyi hitelszövetkezet keresetét a bíróság
Elutasította a Széchenyi István Hitelszövetkezet keresetét a devizahitel-szerződések egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatban az állam ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A döntés szóbeli indoklásában a bíró rámutatott, hogy egyedül a felmondhatósággal kapcsolatos törvényi elvnek feleltek meg a pénzintézet általános szerződési feltételei, további hat kritériumnak azonban nem, így tisztességtelenek és érvénytelenek.
A bíró kiemelte azt is, hogy miután a tisztességesség mindig is elvárás, ebben az értelemben nem lehet a nyáron elfogadott és a perben évekkel ezelőtti általános szerződési feltételekre alkalmazandó törvény kapcsán visszaható hatályú jogalkotásról szó.
A bíróság elutasította a hitelszövetkezet azon indítványát, melyben a devizahiteles perekben alkalmazandó törvény kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordulást és előzetes döntéshozatali eljárást kért.
Ugyanakkor az alperes magyar állam jogi képviselőinek mintegy 3,5 milliós költségigényét a bíróság a felperes kérésével összhangban 550 ezer forintra mérsékelte.
A felperes jogi képviselője a határozathozatalt megelőzően szóvá tette: a pénzintézet nem volt abban a helyzetben, hogy előre tudja, miként fognak változni a jogszabályok. Álláspontja szerint a perben alkalmazandó törvény a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik.
Az alperes a kereset elutasítását és az uniós bírósághoz fordulás mellőzését kérte.
Az alperes megjegyezte, hogy a hitelszövetkezet általános szerződési feltételeiben nem határozták meg a kamatperiódust, így a kamat akár naponta is emelkedhetett volna, továbbá a kezelési költség is teljesen szabadon, ok megjelölése nélkül és egyoldalúan növekedhetett.
A tárgyaláson elhangzott, hogy a hitelszövetkezetet a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa 5,5 millió forintos bírsággal sújtotta, mert jogosulatlanul emelt díjakat, költségeket.
További hét pénzintézet ügyében halasztotta el a határozathirdetést a bíróság
Határozathirdetésre halasztott el hét újabb devizahiteles pert a Fővárosi Törvényszék kedden, melyeket a Santander Zrt., a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Pannon Takarék Zrt., a Kinizsi Bank Zrt., a Hypo Alpe-Adria Bank és a Summit Pénzügyi Zrt. indított a magyar állam ellen. Ugyanakkor a Banco Primus Fióktelep Magyarország felperesként elállt keresetétől, így ezt az eljárást megszüntette a törvényszék.
A Hypo Alpe-Adria Bank által indított perben a pénzintézet jogi képviselője többek között hivatkozott arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényi előírásnak, ezért tisztességesek és érvényesek.
A felperes felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy amennyiben csupán az általános szerződési feltételek egyes pontjai tisztességtelenek, akkor részleges érvénytelenséget mondhat ki a bíróság.
A Hypo bank jogásza érvelt azzal is, hogy a perben alkalmazandó törvény a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik és így alkotmányellenes, ezért kérte, hogy a törvényszék függessze fel a pert és forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, miután álláspontja szerint a bank által alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő általános szerződési feltételek nem feleltek meg a perben alkalmazandó törvény előírásainak, továbbá kérte az Alkotmánybírósághoz fordulás mellőzését.
A milliós nagyságrendű alperesi ügyvédi munkadíj kapcsán a felperes szóvá tette, hogy álláspontja szerint az állam jogi képviselőinek ellenkérelme tartalmilag több ponton sem jelen per keresetére reagál, vélhetően nem is azok készítették, akik jelen perben az alperest képviselik. Továbbá a bank ügyvédje sokallta a kétszázezer forintos alperesi oldalon jelentkező oktatási költséget, tekintettel arra, hogy ezekben a perekben elsősorban egy négyoldalas törvényt kell alkalmazni.
A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordulásra vonatkozó indítványt elutasította, majd szeptember 17-re halasztotta az elsőfokú határozat kihirdetését a Hypo bank kontra magyar állam devizahiteles perben.
Kedden elhalasztottak még további hat pénzintézetek által indított devizahiteles pert: elsőfokú döntést hirdet a törvényszék 12-én a Pannon Takarék Zrt., 16-án a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., illetve a Budapest Autófinanszírozási Zrt., 17-én pedig a Santander Zrt, a Kinizsi Bank Zrt., és a Summit Pénzügyi Zrt. által indított eljárásokban.
A szintén kedden megkezdődött Banco Primus Fióktelep Magyarország kontra magyar állam devizahiteles perben a felperes hétfőn bejelentette, hogy eláll keresetétől és kéri a per megszüntetését, ennek megfelelően ezt az eljárást megszüntette a törvényszék.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek, melyeket az alkalmazandó törvény is tartalmaz.
Ezekben a perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25. volt, augusztus 22-én kezdődött az első, bankok által az állam ellen indított devizahiteles per, amelyben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a bíróság formai okra hivatkozva elutasította. Azóta több tucatnyi hasonló per indult a törvényszéken, néhány ügyben elutasították a pénzintézetek keresetét, többségében pedig szeptember közepére halasztották a határozathozatalt.
Kapcsolódó cikk:
