A vállalkozások szeptember 1-jétől már csak online pénztárgépet használhatnak, ami új irányt ad a pénztárgépes ellenőrzéseknek; jelenleg 163 700 kassza áll összeköttetésben az adóhatósággal – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A pénztárgépes ellenőrzések a határidőt követően a pénztárgépcserével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése helyett elsősorban az üzemeltetés körülményeinek vizsgálatára, valamint az online adatszolgáltatás elemzésével kiszűrhető adózói visszaélések visszaszorítására irányulnak majd.
Az adózóktól elvárható magatartásként egyedül az online pénztárgép tényleges beüzemelése fogadható el. Azok a pénztárgép-használatra kötelezett vállalkozások, amelyek nem teljesítik jogszabályból fakadó kötelezettségüket, szeptember elsejétől szankcióra számíthatnak. A szankció lehet egymillió forintig terjedő mulasztási bírság, amely mellett az üzlethelyiség 12 napos lezárására is számíthat az üzemeltető, illetve üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén 500 ezer forintos üzletlezárást helyettesítő bírság kiszabása is kilátásba helyezhető – közölte a NAV.
Az ellenőrzés folyamatos. Minden ellenőrzési sorozatban és akcióban – például a nyári ellenőrzések, a fővárosi vendéglátóhelyek ellenőrzése során – kiemelt figyelmet kap az online pénztárgépre való átállási kötelezettség ellenőrzése.
A NAV azokat is ellenőrzi, akik korábban megszűnésre hivatkozva nem rendeltek új gépet, vagy akik a megrendelt online kasszát nem vették át vagy úgy nyilatkoztak, hogy minden tételről számlát állítanak ki. A mulasztók célirányos kiválasztása – az államkassza érdekein túl – védi a tisztességesen működő, kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítő vállalkozásokat is – hangsúlyozta az adóhatóság.
A revizorok ott meg sem jelennek, ahol már az adatok alapján egyértelmű, hogy minden rendben van. Azok a vállalkozások azonban, amelyek megszegik az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályokat – azaz tényleges bevételeiket eltitkolják és kivonják magukat a közteherviselés alól -, súlyos bírságot és üzletbezárást kockáztatnak – figyelmeztet az adóhatóság.
A NAV július közepéig több mint 25 ezer online pénztárgéppel kapcsolatos ellenőrzést végzett, amelyek során mintegy 3000-nél találtak a revizorok valamilyen hiányosságot. Ez az esetek 12 százaléka. A kiszabott bírság összege nagyjából 260 millió forint.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábban arról tájékoztatott, hogy az egyes gazdasági ágazatok bevallási adatai az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását jelzik. Az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorok például az első fél évben a korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be, ami egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének.
A kiskereskedelmi szektor kiemelt, áfacsalásokkal leginkább érintett szakágazatai a fizetendő áfa 26 százalékos, mintegy 33 milliárd forintos növekedéséről adtak számot bevallásaikban. A teljes kereskedelmi szektor pedig 106 milliárd forinttal, 13,5 százalékkal teljesített jobban a tavalyi év azonos időszakához képest.
NGM: lezárult a feketegazdaság elleni küzdelem fontos szakasza
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint közel két év felkészülési idő után lezárult a feketegazdaság elleni küzdelem egyik fontos szakasza: több tízmilliárddal nőtt az állam bevétele az online pénztárgépeknek köszönhetően, hiszen a korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be a kereskedők az első negyedévben, ami egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének.
A tárca hétfői közleménye emlékeztet: a rendeletben kötelezett vállalkozások hétfőtől már csak online kasszát használhatnak, az adóhatóság adatai szerint augusztus 31-ig több mint 170 ezer online pénztárgépet helyeztek üzembe. A boltokban 146 engedélyezett géptípus közül lehet választani.
Kiemelik, hogy a tisztességes, jogkövető vállalkozásokat védi, a költségvetési bevételeket növeli az új típusú pénztárgépek használata. Az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek sokkal részletesebb adatokat tárolnak az üzlet működéséről, mint hagyományos elődeik. Már nem kizárólag a nyugta “szűkös” adattartalma érhető el egy-egy ellenőrzéskor, hanem ennél lényegesen több. Így például a napi szinten kibocsátott bizonylatok száma, vagy éppen a kasszában található pénz mennyisége.
Közölték: az online pénztárgépek segítik a revizorok munkáját forgalomszámláláskor is. Akár be sem kell mennie az ellenőrnek az üzletbe ahhoz, hogy észlelje az esetleges visszaélést. Valószínűsíthető a bevétel eltitkolás például akkor, ha nagy forgalom mellett folyamatos a kiszolgálás, azonban az online pénztárgép küldte adatokból ennek épp az ellenkezője látszik.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy sokat kockáztat az a vállalkozás, amelyik bevételét eltitkolja, hiszen az online adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői, ellenőrei az úgynevezett pénztárgép felügyeleti rendszeren (PFR) keresztül folyamatosan nyomon követik. A PFR-rel a beérkezést követően azonnal láthatóak a pénztárgépek adatai, amelyek folyamatos követésével és elemzésével pillanatok alatt kiszűrhetők a kockázatos vállalkozások. Így a revizorok felbukkanására is jóval nagyobb valószínűséggel számíthatnak az adószabályokat kijátszó gazdálkodók.
Szeptember elsejétől a NAV szigorú szankciójára számíthat, aki még mindig hagyományos pénztárgépet használ. Az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatják és az üzlethelységét is bezárhatják 12 nyitvatartási napra.
A kormány 2012. október 5-én döntött az online pénztárgépek bevezetéséről, széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés követően 2013. február 15-én jelent meg a konkrét időpontokat és ütemezést tartalmazó pénztárgéprendelet. Az átállás elősegítése érdekében 2013-ban megalakult a pénztárgép munkabizottság, amelyben az összes érdekelt fél részt vett – olvasható a közleményben.
