Több ezer befektetőt tévesztett meg, és károsított meg 10 milliárd forintot meghaladó értékben a Fortress Holdings LLC és egy természetes személy. Ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 1 milliárd 251 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk, valamint az ehhez kapcsolódóan engedély nélkül közvetítői tevékenységet végző két cégre, és több büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben.
Az MNB pénteki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a máltai székhellyel bejegyzett Fortress Holdings LLC mellett Sz.-F. Zsolt Sándor budapesti természetes személyt, valamint a szintén engedély nélkül kiemelt közvetítői tevékenységet végző Flow Money Kft.-t és a Flow Money Int. Ltd.-t bírságolták meg.
Windisch László, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke elmondta, hogy a Kulcsár-ügy óta nem tártak fel hasonló volumenű ügyet, és az összegyűjtött forrás nagyságát tekintve a magyar pénzpiacon példátlan mértékű jogszabálysértésről van szó.
A megbírságolt magánszemély és a három cég 2014 január közepéig összesen több mint 10 milliárd forint forrást gyűjtött össze jogosulatlanul közel 2000, többségében magyarországi befektetőtől, akiknek havi 9 százalékos kamatot ígértek.
Az elkövetők számláin az összegyűjtött összeg töredékét, 1,5 milliárd forintot tudtak zárolni – mondta el Windisch László, hozzátéve, hogy a zárolt összegből nagyobb összeg jut a kártalanításra (tehát a zárolt összegből nem vonják le teljes egészében az MNB-bírságot), de ehhez szükséges, hogy a károsultak polgári jogi igényüket bejelentsék az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságnál.
Hozzáfűzte, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) által biztosított befektetői rendszer csak az engedéllyel rendelkező szolgáltatók ügyfeleinek betéteit és befektetéseit védi. Végh Richárd, az MNB Piacfelügyeleti igazgatóságának vezetője egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem találtak bizonyítékot az eljárás során arra, hogy valóban befektették az összegyűjtött forrásokat, így vélhetően piramisjátékról van szó. Elmondta, hogy a minimális befektetési összeg 500 ezer forint volt, de nagy szórást mutat, hogy az egyes befektetők mekkora összeget fektettek be.
Végh Richárd kifejtette: a most lezárt piacfelügyeleti eljárás keretében az MNB megállapította, hogy 2013 novemberéig Sz.-F. Zsolt Sándor a ténylegesen nem létező Fortress Insurance & Investment Company “képviseletében” eljárva nyilvános forrásgyűjtő tevékenységét a befektetőket megtévesztve azt a hamis látszatot keltve végezte, hogy ő maga egy világszerte közismert, amerikai egyesült államokbeli társaság képviselője (legtöbbször igazgatója) vagy megbízottja.
Sz.-F. Zsolt Sándor “képviselőként” nagy valószínűséggel 1252 (bizonyíthatóan 1055) befektetővel került kapcsolatba, és az MNB által átvizsgált iratok tanúsága szerint mintegy 7,7 milliárd forint összegben vett át közvetlenül vagy közvetetten, visszafizetési kötelezettséggel pénzeszközöket.
2013 novemberét követően – amikor is a jegybank már feljelentést tett és piacfelügyeleti eljárást kezdett az ügyben – Sz.-F. Zsolt Sándor tevékenységét a létező, Máltán bejegyzett Fortress Holdings LLC nevében továbbra is engedély nélkül folytatta. Az MNB 1654 olyan befektetőt azonosított, akik nagy valószínűséggel (bizonyíthatóan 1606-an) kerültek kapcsolatba a Fortress Holdings LLC-vel. Ennek során a társaság további, mintegy 2,7 milliárd forint összegben vett át pénzeszközöket.
A piacfelügyeleti igazgató is kiemelte: a jegybank azon befektetőknek, akiknek a jelen ügyben érintett piaci szereplőkkel szemben befektetésükből fakadó követelésük áll fenn, azt javasoltja, hogy azt minél előbb jelezzék a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságnál.
Windisch László a sajtótájékoztatón kiemelte: a banki betéti kamatok csökkenése az elmúlt bő másfél évben a befektetési alapok vagyonának növekedését eredményezte és kedvezett a befektetési vállalkozásoknak. Úgy vélte, ezen tendencia folytatódása, illetve erősödése várható. Ezt a jelenséget, illetve a fogyasztók kockázati étvágyának növekedését igyekeznek kihasználni egyes jogosulatlan portfoliókezelők, befektetési szolgáltatók is – hívta fel a figyelmet.
Windisch László kiemelte: a jogosulatlan szolgáltatók ez egész pénzügyi rendszerbe – így a legális pénzügyi szolgáltatókba- vetett bizalmat is rombolják. A leggyakoribb, tipikus jogosulatlan tevékenységeik közé a portfóliókezelés és annak látszata, a betétgyűjtés és a pénzkölcsön-nyújtás tartoznak.
Az MNB piacfelügyeleti területe e helyzet nyomán erőteljesebben lép fel a jogosulatlan tevékenység elleni küzdelem keretében. 2013 októbere – a pénzügyi felügyelettel (PSZÁF) való integráció – óta számos kisebb szereplő mellett hét-nyolc jelentős jogosulatlan szolgáltatót szűrt ki a piacról, és szabott ki számukra több tíz- vagy százmillió forintos bírságot. A Fortress-ügy ugyanakkor bonyolultságával, nemzetközi kiterjedésével és nagyságrendjével messze kiemelkedik az eddigi piacfelügyeleti vizsgálatok közül – emelte ki Windisch László.
Kitért arra is, hogy az MNB a fogyasztók hatékonyabb informálását is fontosnak tartja, ezért a www.mnb.hu honlapon “Figyelmeztetések” menüpontot hoztak létre; itt tájékoztatják a fogyasztókat, ha jogosulatlan tevékenység gyanúja merül fel egy társaságnál. Lényeges ugyanakkor, hogy maguk a fogyasztók is körültekintően járjanak el a saját megtakarításaikkal, befektetéseikkel kapcsolatos döntéseknél. Kirívó hozamot ígérő, vagy átláthatatlan pénzügyi termék esetén (is) előzetesen mindig célszerű ellenőrizni a szolgáltatást kínáló társaság adatait a jegybank felügyeleti honlapján vagy tanácsot kérni annak ügyfélszolgálatán – mondta Windisch László.
