A kormány következő ülésén születhet döntés a devizahitelek elszámolását rendező törvényről – közölte Kurucz Éva kormányszóvivő szerdán. Kitért arra is, hogy a pénzintézeti perek eddigi eredménye azt mutatja, az állam sikerrel tudja megvédeni az embereket a bankokkal szemben.
A kormányszóvivő közleményében azt írta: a kabinet szerdai ülésén tárgyalt a devizahitelesek megsegítését szolgáló további lépésekről, így az elszámolást rendező törvény előkészítéséről. A kormány arra kérte a szakmai munkacsoportot, hogy folytassa az intenzív jogalkotási munkát, hogy az Országgyűlés mielőbb tárgyalhassa a törvényjavaslatot. A végleges előterjesztésről a kabinet következő ülésén születhet döntés.
Kitért arra is: a kormány áttekintette a perek eredményét. Mint írta, már az eddigi perekből is látszik az, hogy az állam sikerrel tudja megvédeni az embereket a bankokkal szemben és a bankok nem tudják bebizonyítani, hogy tisztességesen jártak el a hitelesekkel szemben. Felidézte, hogy a kormány megbízásából százötven – a bankok hitelezési gyakorlatát jól ismerő – ügyvéd dolgozik azon, hogy megvédje a devizahitelesek igazát.
A bankok által indított devizahiteles perekben a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
Összesen 79 bank adott be keresetet, augusztus 22-én kezdte el tárgyalni a törvényszék a pereket, eddig néhány eljárásban elutasították a kereseteket, több ügyben pedig szeptember első felére halasztották az elsőfokú ítélet kihirdetését. Szerdán folytatódik a bankok által kezdeményezett devizahiteles perek tárgyalása. A törvényszéknek 30 napja van a keresetek elbírálására, a törvény szerint októberben már a fellebbezések esetén másodfokon a táblán folytatódó pereknek is le kell záródniuk a jogerős ítéletekkel.
Elhalasztotta a döntést a törvényszék az MKB-Euroleasing Autólízing perében is
Szeptember 10-re halasztotta az ítélet kihirdetését az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék kedden.
A felperes lízingcég azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A pénzügyi cég keresetében a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ám utóbbiakat visszavonta.
Az MKB-Euroleasing érvelése szerint kikötéseik tételesen meghatározottak, átláthatóak és az átlagos fogyasztó számára is érthetőek. A cég kizárólag pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt banki hitelből, forrásköltségeinek emelkedését más forrásból nem tudja kompenzálni, így érvényesítenie kell a lízingdíjakban is.
Az alperes magyar állam szerint az oklista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, s a felperes üzletszerűen a piacon tevékenykedő vállalatként hatni tud a refinanszírozási költségekre, így annak átháríthatósága nem megalapozott.
A felperes jogi képviselője az alperes felvetésére kifejtette, hogy az oklista nem hiányos és attól, hogy példákat is felsorol, nem válik példálózó jellegű felsorolássá. Kitért arra is, hogy egy hosszú időintervallum esetén az árfolyam és a kamatok változása nem jelezhető előre, valamint a bankközi források árának alakulása független a felperestől, arra nem lehetett ráhatása. Hozzátette: kizárólag az ő oldalán felmerült többletköltséget háríthatja át arányosan a fogyasztókra.
A magyar állam jogi képviselőjének álláspontja szerint a refinanszírozói pozícióra való hivatkozás, illetve a refinanszírozásból eredő költségek áthárításának objektív szükségszerűségére való hivatkozás téves megközelítés, hiszen a felperesnek a pénzpiacon tevékenykedő pénzügyi intézményként ráhatása van refinanszírozási költségeinek alakulására, általános értelemben ez saját működéséből eredő kockázatának tekinthető. Éppen ezért ennek objektívnak tekintett átháríthatósága önmagában nem lehet megalapozott – mondta.
A felperes jogi képviselője – az alperes jogi képviselője által előterjesztett kiegészítő perköltség igényre reagálva – a perköltség mérséklését kérte arra hivatkozva, hogy az egyéb perekben is gyakorlatilag megegyező tartalmú ellenkérelmek születtek.
A Raiffeisen Bank perében is szeptemberben hirdetnek ítéletet
Szeptember 10-re halasztotta az ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Bank magyar állam ellen indított perében, egyúttal végzéssel elutasította a felperes bank azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljanak a per tárgyában.
A bíróság egyúttal végzéssel azt a banki kezdeményezést is elutasította, hogy egy vitás kérdés tisztázására szakértőket rendeljen ki a bíróság.
A hitelintézet a Kúria egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó állásfoglalása és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági kontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.
A bank jogi képviselői a bírósági tárgyaláson aggályosnak tartották, hogy mind a devizahiteles törvény, előzőleg pedig a Kúria állásfoglalása sérti a jogállamiság egyes vonatkozásait, visszamenőleges hatállyal alkotott meg olyan szabályokat, előírásokat, amelyek a devizahitelek megkötésének idején nem voltak érvényesek.
A Raiffeisen ügyvédei tételesen – évekre lebontva – igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerződések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi előírásoknak.
A pénzintézet jogi képviselői a Kúriának a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban, az abban megfogalmazott egyes elvekről szakértői vizsgálatot kezdeményeztek. Ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a bank devizahitelszerződései nem voltak tisztességtelenek, mindenkor jogszerűen járt el a hitelintézet.
Az állam jogi képviselője szerint a bank ügyvédei az alkotmányos elvek védelmét helyezték előtérbe, pedig csak a hitelszerződések tisztességességét kellene bizonyítaniuk. Elmondta azt is: furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az időszakban változtak a szerződések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.
Szeptemberre halasztotta az Erste perében is az ítélethirdetést a törvényszék
Szeptember 10-re halasztotta az Erste Bank Hungary kontra magyar állam devizahiteles perben az elsőfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a kedden megkezdődött perben.
A felperes bank a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ezt azonban a bíróság több másik banki devizahiteles perhez hasonlóan elutasította. Az Erste álláspontja szerint a devizahitelekről szóló per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, például a jogállamiság, a tisztességes eljárás, vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben.
A bank szerint szerződései tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó.
A felperes jogászai a tárgyaláson hivatkoztak arra is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal korábban éveken keresztül vizsgálta az Erste lakáshitel-szerződéseit, és nem állapított meg tisztességtelenséget.
A bank keresetének érvelése szerint a szerződésekbe nem egyoldalú kikötések vannak, ellentételezésül például kedvező kamatozásra is lehetőséget adnak. A felperes jogi képviselője kitért arra is, hogy álláspontjuk szerint az általa csatolt iratok bizonyítják, hogy a törvényben rögzített elveknek megfelelőek voltak az egyoldalú szerződésmódosítások
A tárgyalás elején a bank ügyvédje zárt tárgyalást kért üzleti titokra hivatkozva, ugyanis az eljárásban felhasznált iratok között belső dokumentumok, szabályzatok, az árazási elvekkel, forrás- és kockázatkezeléssel kapcsolatos információk is vannak, ám a bíró elutasította a nyilvánosság kizárása iránti kérelmet.
A felperesi “ügyvédcsapat” több doboznyi irattal érkezett a tárgyalásra. A felperesek perköltsége eddig tízmillió forint, az államot képviselő ügyvédeké több mint nyolcmillió.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hoz és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta.
Elutasította az AXA keresetét a bíróság
A Fővárosi Törvényszék szerdán maratoni tárgyalás után elutasította az AXA Bank Europe SA kontra magyar állam devizahiteles perben a pénzintézet kérelmét, amelyben általános szerződéses feltételeinek tisztességességét kívánta bizonyítani.
A bíró utalva arra, hogy a tárgyalás mintegy 11 órán keresztül zajlott, elmondta: az idő előrehaladtára tekintettel írásbeli indoklásban fejti ki részletesen a döntést megalapozó érveket. Rövid szóbeli indoklásában ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy speciális eljárásban, speciális szabályok mellett kellett döntenie a bíróságnak.
Kiemelte, hogy az AXA Banknak a per keretében tárgyalt 11 darab ászf-je közül egyik sem felelt meg például az átláthatóság és felmondhatóság elvének, ugyanakkor elmondta: a bíróság egyetért a felperes AXA Bankkal abban, hogy a törvényben rögzített – és a szerződés tisztességességét megalapozó – hét alapelvnek “nagyon nehéz” megfelelni.
A bíró kifejtette: vannak olyan elvek – ilyen például az átláthatóság -, amelyek teljesen áthatják az egyes vizsgált ászf-eket, és vannak olyanok, amelyek nem feltétlenül. “Ezért úgy gondolom, hogy részleges érvénytelenséget megállapítani majdnem olyan nehéz, mint a hét elvnek való megfelelést megállapítani” – fogalmazott a bíró. Hozzáfűzte, hogy ezzel együtt lehetséges a részleges érvénytelenség, legalábbis “dogmatikailag a bíróság álláspontja szerint ez nem kizárható”.
A tárgyaláson vita alakult ki a felek között arról, hogy a részleges érvénytelenség megdönti-e a teljes ászf-et: a magyar állam jogi képviselője szerint valamely szerződési feltétel érvénytelensége esetén a teljes ászf megdől, de ezt az AXA Bank vitatta.
A magyar állam jogi képviselője szerint például a tételes meghatározás, a szimmetria és a felmondhatóság elve is olyan elvek, amelyek csak egységes elbírálást tesznek lehetővé, tehát nem lehet azt mondani, hogy az oklista elemei közül egyesek megfelelnek, míg mások nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek.
Az AXA jogi képviselője a tárgyalás kezdetén a bíró kérdésére kifejtette, hogy a szóban forgó ászf-ek mintegy 30 000 ügyféllel kötött szerződést érintenek.
A bank jogi képviselője több órán át ismertette a pénzintézet kereseti kérelmét, és az európai uniós esetjogra is hivatkozva fejtette ki, miért voltak tisztességesek az AXA általános szerződési feltételei. Hangsúlyozta többek között, hogy az AXA a kölcsönök folyósításakor minden törvényi kötelezettségét teljesítette, az általa alkalmazott oklista pedig jóhiszeműen alapozta meg, hogy a bank a körülmények változását érvényesítse. Az AXA jogi képviselője hozzáfűzte, hogy az egész kelet-közép-európai régióra jellemző volt a változó kamatok alkalmazása, aminek a változékony piaci környezet volt az oka.
A bank kezdeményezte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához; a Fővárosi Törvényszék mindkét, erre irányuló kérelmet elutasította.
A magyar állam jogi képviselője a felperesi kereset teljes elutasítását kérte, kiemelve, hogy részletes ellenkérelmeket nyújtottak be. Felhívta a figyelmet arra, hogy az AXA az oklistát egyes esetekben úgy fogalmazta meg, hogy nem lehetett tudni, milyen irányú változás az, ami a kamatmódosulást eredményezheti. Példaként említette az oklistáról a fogyasztói árak változását, ahol nem volt kifejtve, hogy csökkennie vagy nőnie kell-e az áraknak ahhoz, hogy az kamatmódosítást eredményezzen.
Az AXA egy törvényes képviselőjének tanúként való – üzleti titokra hivatkozva zárt – meghallgatását kérte a bíróságtól, de erre nem került sor. Késő délután ugyanakkor zárt tárgyalást rendelt el a bíró arra az időre, amíg az AXA termékeinek árazásával kapcsolatos kérdéseket tisztázták.
További ügyek:
