Akár az év végéig is elhúzódhat a politikai válság Koszovóban, amely három hónapja kezdődött, amikor feloszlatták a pristinai parlamentet.
A választásokat követő nehézségek, a vallási szélsőségek felerősödése és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) állítólagos szervkereskedelmi ügyének vizsgálata okoz fejtörést az utóbbi hónapokban a 2008-ban függetlenné vált balkáni országnak.
A parlamentet május 7-én oszlatták fel, az országot azóta ügyvezető kormány irányítja, a június 8-i választás pedig ahelyett, hogy stabilitást teremtett volna, tovább fokozta a politikai bizonytalanságot. A parlamenti képviselők ugyan letették esküjüket, sőt házelnököt is választottak, ő azonban egyelőre nem töltheti be ezt a funkciót, mert – Hashim Thaci jelenlegi kormányfő pártjának kezdeményezésére – az alkotmánybíróság felfüggesztette az erről szóló döntést.
Az Ab azt ígérte, legkésőbb szeptember 18-ig megszületik a döntésük arról, hogy a 120 fős törvényhozás 65 képviselője által támogatott Isa Mustafa – a választások nyomán alakult ellenzéki koalíció jelöltje – maradhat-e a parlament elnöke.
A taláros testület nehéz helyzetben van, a koszovói alkotmány ugyanis a politikai elemzők szerint nem fogalmaz egyértelműen a választási koalíciókkal kapcsolatban. Az alaptörvény szerint a legtöbb szavazatot szerző párt vagy koalíció alakíthat kormányt, a kérdés azonban az, hogy kizárólag a szavazás előtt alakult koalíciók nagyságát veszik-e figyelembe, vagy a későbbieket is. A választásokat ugyanis a szavazatok 30 százalékának megszerzésével a Hashim Thaci vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) nyerte meg, két nappal később azonban az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Ramush Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt és a Thaci pártjából februárban kivált Koszovói Kezdeményezés (Nisma per Kosoven) koalícióra lépett egymással, együtt pedig több mandátumuk van, mint a PDK-nak.
A heves belpolitikai viharok miatt a pristinai sajtó már arról cikkezik, hogy az alkotmánybírósági döntéstől függetlenül új választásokat kell majd kiírni, a két oldal ugyanis nem tud konszenzusra jutni, az ország előtt álló nehézségeket azonban csak egy erős kormány és stabil parlament tudja kezelni.
Az 1,8 millió lakosú Koszovó Európa egyik legszegényebb országának számít. A munkanélküliség aránya a teljes munkaképes korú népesség körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett óriási méreteket ölt a korrupció, és mivel az ország függetlenségét Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el, késik Pristina ENSZ-csatlakozása, és a gazdasági fejlesztések is elmaradnak.
További nehézséget jelent, hogy létre kell hozni egy nemzetközi bíróságot, amely az UCK magas rangú tisztviselőinek állítólagos szervkereskedelmi ügyeit vizsgálná, és amely garantálni tudja az eljárás függetlenségét, pártatlanságát és átláthatóságát, valamint a tanúk lehető legmagasabb szintű védelmét. Sajtóértesülések szerint a bíróság székhelye Koszovóban lesz, a védett tanúk azonban kizárólag a bíróság hollandiai kirendeltségén, Hágában tehetnek majd vallomást. Az UCK egykori tagjai máris bejelentették, hogy nem fogják tiszteletben tartani ennek a bíróságnak a döntéseit.
A vallási szélsőségek felerősödése is évek óta gondot okoz a térségben, a nemzetközi közösség és a koszovói politikusok azonban azt remélik, hogy gátat szabhatnak a szélsőséges iszlamista csoportok tevékenységének. Ennek érdekében törvényben tiltanák a Koszovón kívüli háborúkban való részvételt az ország állampolgárai számára. A jogszabály elfogadása is az új összetételű parlament munkájának megkezdésétől függ.
Kapcsolódó cikkek:
Felfüggesztette a koszovói házelnökről szóló döntést a pristinai alkotmánybíróság
