Herman Van Rompuy keddig jováhagyást kért a kormányfőktől a péntek estére teljessé vált harmadik szakaszos szankciós csomagra. Az EU-tanács közben a szankciók második szakaszát újabb 15 magánszeméllyel és 18 céggel, illetve intézménnyel szemben hozott megszorító intézkedéssel bővítette ki, és megteremtette a jogi alapját a feketelista további bővítésének is.
A tagállamok állandó brüsszeli képviselői péntek délelőtt áldásukat adták arra a javaslatra, amiben az Európai Bizottság felvázolta az Oroszország ellenes gazdasági szankciók első körét. Bizottsági és tanácsi források egybehangzó tájékoztatása szerint a nagykövetek érdemi változtatás nélkül hagyták jóvá a pénzügyi és az energiaszektort és a hadiipari exportot és importot érintő szankciókat, amelyek a büntetőintézkedéseknek már a harmadik szakaszát jelentik.
Néhány órával később, még péntek estére elkészült az Európai Bizottság szankciókkal kapcsolatos jogszabályi javaslata is, amelyet már el is juttattak a tagállamokhoz. A tervek szerint minderre a tagállamok brüsszeli EU-nagykövetei hétfőn reagáltak, és a kért módosításoktól függően átdolgozásra visszaküldték a szöveget, mielőtt a jelenleg legvalószínűbb forgatókönyv szerint kedden jogilag is szentesítenék a szankciókat.
Nyílt opciónak számított az, hogy a végső szót a maguk az állam- és kormányfők mondják ki a egy újabb EU-csúcs keretében. Herman Van Rompuy, az EiT-elnöke azonban ugyancsak péntek este levélben fordult az Európai Tanács tagjaihoz, és ebben már arra kérte őket, hogy adják meg az elfogadáshoz szükséges felhatalmazást nagyköveteiknek (okafogyottá téve ezzel a brüsszeli személyes gyülekezőt az EiT tagjai számára).
Van Rompuy egyébként azzal érvelt levelében, hogy a szankcós csomag szerint “helyes egyensúlyt” alkalmaz a különböző területek és intézkedések együttesével.
Ha mindenen túl vannak, az első gazdasági szankciók nagyon gyorsan, legkorábban már a hét második felében hatályba léphetnének – erősítették meg brüsszeli illetékesek.
Tovább mélyített második, beélesített harmadik szakasz
A BruxInfóhoz is eljutott tízoldalas bizottsági koncepciós papír, amely részletezi a harmadik szakaszba való átlépést jelentő gazdasági szankciókat, négy területen javasol korlátozó intézkedéseket Moszkvával szemben. Először is megtiltaná, hogy az európaiak az állam többségi tulajdonában lévő orosz bankok által kibocsátott, 90 napon túl lejáró kötvényeket és részvényeket vásároljanak. Az európai tőkepiacokhoz való hozzáférésük megtagadása a hosszú távú forrásoktól fosztaná meg az orosz bankokat és jelentős plusz terheket róna a költségvetésre, de az orosz általános üzleti környezettel kapcsolatos bizalmat is aláásná.
Az EU másodszor teljes fegyverembargót rendel el az Oroszországba irányuló uniós exportra (ez mindössze 300 millió euro évente) és az importra (ez már 3,2 milliárd euró), lehetőséget hagyva ugyanakkor bizonyos tagállami szempontok figyelembe vételére.
A gazdasági szankciók harmadik terepe az úgynevezett kettős – polgári és katonai – célú termékek és eszközök oroszországi exportjának korlátozása, pontosabban engedélyezési eljáráshoz kötése, amivel potenciálisan 4 milliárd euró kárt okoznának az orosz gazdaságnak.
Végül az orosz energiaszektort is célba veszi az EU, de nem a gázágazatot, amikor megtiltja olyan érzékeny technológiák exportját, amelyeket Oroszország a mélytengeri fúrásoknál, a sarkvidéki kutatásoknál és a palagáz kinyerésére használ. Bár ennek a technológiának az értékét eves szinten 150 millió euróra becsülik, az ilyen eszközöket jellemzően csak az USA-ból és Európából tudná beszerezni Moszkva, és technológiák hiányában egyáltalán nem vagy csak nagy léséssel tudna átállni a nem konvencionális olaj és gázmezőinek a kiaknázására.
A nagykövetek ugyanakkor megerősítették, hogy az energiaszektorban tervezett exportkorlátozások nem érintik a gázszektort.
A tagállamok állandó képviselői csütörtökön hajoltak az első körös gazdasági szankciók mibenlétét és következményeit taglaló bizottsági „koncepciós papír” fölé, azzal a szándékkal, hogy közös nevezőre jussanak azokról az intézkedésekről, amelyek már az Oroszország elleni gazdasági háború nyitányának számítanak.
A vitához a muníciót az Európai Bizottság papírja szolgáltatta, ami a külügyminiszterek múlt keddi döntésének szellemében az említett négy területen vizsgálta meg a büntetőintézkedések bevezetésének lehetőségét.
A 10 oldalas dokumentumban az orosz pénzügyi szektort célzó különböző korlátozó intézkedések viszik a prímet. A Bizottság elképzelése szerint első körben tulajdonképpen az orosz bankszektor egészét elvágnák a tőkepiacoktól, ami bénitóan hatna az orosz gazdaság egy jelentős részére és nagy csapást mérne az orosz költségvetésre, továbbá fokozná az országból a tőkekiáramlást.
A terv értelmében minden európai magánszemélynek és cégnek megtiltanák, hogy állam többségi tulajdonában lévő orosz pénzintézetek által kibocsátott adósságot (elsősorban kötvényeket) és részvényeket vásároljanak. „Az intézkedés megtiltaná mindenkinek az EU-ban, hogy az állami tulajdonban lévő orosz pénzintézetek által kibocsátott és 90 napon túl lejáró adósságba, értékpapírba és hasonló pénzügyi eszközökbe invesztáljanak, a világ bármely pontján”.
A szankciók azonban azt is megakadályoznák, hogy ugyanezek az orosz bankok Londonban vagy más európai tőzsdéken nem európai illetékességű személyektől és cégektől hajtsanak fel pénzügyi forrásokat.
A javaslat ugyanakkor nem tiltaná be az orosz államkötvények árusítását, különben félő lenne, hogy Moszkva bosszúból betiltaná az EU-tagállamok által kibocsátott kötvények jegyzését. Elemzők szerint a Bizottság által javasolt lépések így is messze túllőnek az Egyesült Államok által néhány napja bevezetett szankciókon, hiszen miközben utóbbiak csak két orosz bankok, a Gazprombankot és a Vnyeseconombankot (VEB) célozták, addig a nagykövetek által tárgyalt papír minden olyan orosz bankra csapást mérne, ahol az állam tulajdonrésze meghaladja az 50 százalékot.
Az EU az orosz magáncégek által kibocsátott értékpapírok és kötvények adásvételét sem korlátozná, legalábbis egyelőre nem.
„Az állami tulajdonú pénzintézetek tőkepiachoz való hozzáférésének a korlátozása növelné a forrásfelvétel költségeit és megnehezítené számukra az orosz gazdaság finanszírozását, ha csak az orosz állami hatóságok nem bocsátanak a rendelkezésükre helyettesítő forrásokat” – áll a dokumentumban, ami azt valószínűsíti, hogy az orosz költségvetésnek egy ilyen forgatókönyv nagyon sokba kerülne. További hatása lehet, hogy a bizonytalanság légkörét hintené el a piacokon, ami az orosz üzleti környezeten is éreztetné a hatását és felgyorsítaná a tőkekiáramlást az országból.
Az orosz energiaszektort, és azon belül is az olajipart három területen szankcionálná az Európai Unió. Megtiltanák a mélytengeri fúrásokhoz, a sarkvidéki olajkészletek feltárásához és a palagáz kitermeléséhez szükséges és nagyrészt Európából származó fejlett és szofisztikált technológiák exportját. És bár az orosz import volumenét éves szinten 150 millió euróra becsülik, itt zömében olyan technológiákról van szó, amelyeket az oroszok csak az USA-ból vagy az EU-ból tudnak beszerezni.
Bár a papír korábbi verziója földgázzal kapcsolatos projekteket is említett, már ebben a stációban, ez a végleges bizottsági szövegben már nem szerepelt.
A csomag része a fegyverembargó is. Az EU máskülönben a dokumentum szerint körülbelül csak évi 300 millió euró értékben szállít fegyvereket Oroszországnak, viszont 3,2 milliárd értékben importálnak a tagállamai orosz haditechnikát. Köztük egyébként Magyarország is, amely egyes NATO-vállalásainak orosz haditechnika vásárlásával tesz eleget.
Az egyik kényes kérdésnek sokáig az számított, hogy mi legyen azzal a két hadihajóval, amit Moszkva rendelt meg Párizstól 1,2 milliárd euróért. Mistral típusú helikopter anyahajókról van szó. Franciaország ellenállt partnerei nyomásának, hogy álljon el az üzlettől – minimálisan az eslő, most októberre elkészülő hajó leszállítását vonakodott ejteni -, miközben még az is felmerült, hogy a NATO-tagok dobják össze a pénzt és vegyék meg a két francia hadihajót. Van Rompuy említett pénteki levele ez ügyben annyit látszik tisztázni, hogy az EiT-elnöke ebben leszögezte: a szankciók “nem visszamenőleges hatályúak”, azaz már megkötött megállapodást nem kell, hogy érintsenek.
Végül, az úgynevezett kettős felhasználású termékek és eszközök exportjának korlátozása is része a szankciós tervnek. Olyan árukról van szó, amelyeket egyszerre lehet katonai és polgári célokra is felhasználni. És bár a releváns uniós exportot éves szinten 20 milliárd euróra becsülik, a Bizottság az első szakaszban csak a nagyon érzékeny termékek exportját tiltaná, mint amilyenek bizonyos gépalkatrészek, nagy teljesítményű számítógépek és elektronikai eszközök. Vagyis egyfajta korlátozott COCOM-listát készítenének, és engedélyezési eljárást vezetnének be. Úgy tudni, hogy az Irán ellenes szankciórendszer is hasonló logika alapján működött.
Navracsics Tibor, magyar külügyminiszter kedden a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy az asztalon lévő javaslatok elsősorban az Oroszországba technológiákat exportáló országokat érinti. Magyarországnak és más kelet-európai tagállamoknak elsősorban az esetleges orosz válaszlépésektől kell tartaniuk.
A nagykövetekből álló tanács pénteken egyúttal – újabb lépést téve a szankciók második szakaszában – további 15 magánszemélyt és 18 céget, illetve intézményt tett fel a szankciós listára, vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtva őket Ukrajna területi egysége és szuverenitása aláásásában játszott tevékeny anyagi és pénzügyi szerepük miatt.
Az újabb feketelistára olyan nevek kerültek, mint Alekszandra Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója, Mihail Fradkov a külső hírszerzés vezetője, Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács vezetője, Rasid Nurgalijev, Patrusev helyettese, továbbá Ramzan Kadirov csecsen elnök, valamint több kelet-ukrajnai politikus és /vagy katonai vezető.
Ezzel az EU a válság kezdete óta már 87 orosz és ukrán magánszemélyt, és 20 céget (jogi személyt) sújtott célzott szankciókkal. A jogi személyeket vagyombefagyasztással és bankszámlazárlattal sújtják, és uniós vállalatok számára a jövőben tilos üzleti tevékenységet folytatni velük. Természetes személyek esetében a tilalmak köre beutazási tiltással is társul. Mindezek a szankciók még pénteken hatályba is léptek.
A történetnek azonban hamarosan folytatása lehet, mivel az állandó képviselők kiszélesítették a további célzott szankciókhoz szükséges jogi kritériumokat. Ez megnyitja az utat további korlátozó intézkedések előtt olyan magán- és jogi személyekkel szemben, akik és amelyek tevékeny támogatást nyújtanak a Krím elcsatolásáért és Kelet-Ukrajna destabilizálásáért felelősnek tartott orosz döntéshozóknak. Általános vélemény szerint lényegében Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló személyekről van szó.
