Felfüggesztette a koszovói házelnökről szóló döntést a pristinai alkotmánybíróság, így még nem biztos, hogy Isa Mustafa töltheti be ezt a funkciót – ismertette szerdán a bírói testület döntését a szerb és a koszovói sajtó.
A döntés értelmében a választások nyomán alakult ellenzéki koalíció jelöltje – akinek megválasztására a 120 fős törvényhozás 65 képviselője szavazott – egyelőre nem töltheti be a parlament elnökének posztját, ugyanakkor a képviselőházat arra szólították fel, hogy ne folytassák a munkát mindaddig, amíg nem születik végleges döntés. Hozzátették, erre legkésőbb szeptember 18-ig sor kerül.
Az új összetételű pristinai törvényhozás alakuló ülését heves vita jellemezte, a szavazást is csak azt követően tudták megtartani, hogy a Hashim Thaci kormányfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) képviselői tüntetőleg kivonultak az ülésről. Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes még aznap kijelentette, a PDK nem fogadja el ezt a döntést, és az alkotmánybírósághoz fordul.
Az alkotmányjogi problémák már közvetlenül a június 8-i választást követően felbukkantak, mert a voksolást ugyan a szavazatok 30 százalékának megszerzésével a Hashim Thaci eddigi kormányfő vezette PDK nyerte meg, a június 10-én alakult ellenzéki összefogás azonban szintén igényt tart a miniszterelnöki posztra.
Az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetségnek (LDK), a Ramush Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű pártnak és a Thaci pártjából februárban kivált Koszovói Kezdeményezésnek (Nisma per Kosoven) együtt több mandátuma van, mint a PDK-nak, a kérdés viszont az, hogy kizárólag a szavazás előtt alakult koalíciók nagyságát veszik-e figyelembe vagy a későbbieket is.
Atifete Jahjaga elnök még mindig nem kérte fel egyik jelöltet sem kormányalakításra, politikai berkekben azt rebesgetik: lehet, hogy ő is megvárja a szeptemberi alkotmánybírósági döntést, és annak tükrében kéri fel Hashim Thacit, vagy az ellenzék jelöltjét, Ramush Haradinajt.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése tehát nem enyhített a feszültségen, így a 2008-ban függetlenné vált ország politikai válsága tovább mélyülhet. Az 1,8 millió lakosú Koszovó várhatóan a következő négy évben is a belpolitika viharaitól lesz hangos, mindehhez pedig komoly gazdasági problémák is társulnak. Koszovó Európa egyik legszegényebb országa. A munkanélküliség aránya a teljes munkaképes korú népesség körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett óriási méreteket ölt a korrupció, és mivel az ország függetlenségét Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismerte el, késik Pristina ENSZ-csatlakozása, és a gazdasági fejlesztések is elmaradnak.