Súlyos zavarokat okozhat a gépjárműhitelekkel és gépjárműlízinggel foglalkozó hazai társaságok (lízingcégek, pénzügyi vállalkozások) működésében a devizaalapú finanszírozási szerződések rendezésére irányuló új szabályozás. A Magyar Lízingszövetség álláspontja szerint a törvényalkotók nem fordítottak figyelmet a közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott jelzálog alapú lakásfedezetű devizahitelezés és a személygépkocsi lízing- illetve hitelkonstrukciók megkülönböztetésére.
A Magyar Lízingszövetség egyetért azzal a kormányzati szándékkal, hogy egységes, az érintettek számára valódi megoldást jelentő, és a problémát a maga teljességében érintő szabályozási megoldás szülessen a deviza alapú lízing- és hitelügyletek vonatkozásában.
Lévai Gábor, a szervezet főtitkára ugyanakkor kiemelte: a lízingcégek hitel- és lízingszerződései nem tisztességtelenek. A bankok által folyósított devizaalapú lakáshiteleket és a pénzügyi vállalkozások, lízingcégek által banki forrásból finanszírozott ügyleteket nem szerencsés egy kalap alá venni. A gépjárműlízinggel, vagy hitellel foglalkozó társaságoknak – a bankoktól hiteleket felvevő magánszemélyekhez hasonlóan – nem volt lehetőségük középárfolyamon devizához jutni, és a pénzintézeti refinanszírozás költsége is változhatott. Adott esetben tehát az árfolyamok különbözőségéből eredő különbség (az úgynevezett árfolyamrés) a lízingtársaságoknál, pénzügyi vállalkozásoknál tényleges költségként merült fel, ahogy a kamatok módosításának terhei is.
A mintegy 300 ezer deviza alapú lakossági szerződéssel rendelkező társaságokat képviselő Lízingszövetség fontosnak tartja hangsúlyozni azt is, hogy tagjai mindenkor az aktuális jogszabályoknak megfelelően, szigorú felügyeleti ellenőrzés és jóváhagyás mellett nyújtották szolgáltatásaikat.
A szövetség álláspontja szerint az új szabályozás a gépjárműlízinggel és hitellel foglalkozó társaságok számára kiemelkedően magas, az előzetes becslések alapján 100 milliárd forintos nagyságrendű többletterhet jelent, ami súlyos zavarokat okozhat a szektor működésében. Becsléseik szerint a törvényjavaslat benyújtott szövege alapján a pénzügyi vállalkozásokat sújtó összeg jelentősen meghaladhatja ezen vállalkozások saját tőkéjét, ami számos esetben a tevékenység folytatását lehetetleníti el.
A főtitkár kiemelte: a lízing, mint finanszírozási forma egyszerűségével és átláthatóságával a magyar gazdasági növekedés egyik motorjává válhat. Jelenleg a lízingügyletekkel foglakozó pénzügyi szervezetek adják például a magyarországi KKV szektor számára kiemelkedő fontosságú eszközfinanszírozások közel ötödét.
A Magyar Lízingszövetség meggyőződése, hogy a magyar gazdasági növekedés fenntarthatóságának alapja lehet a deviza alapú finanszírozás végleges, minden érintett fél számára megnyugtató lezárása, amelyhez szakmai támogatásukat és együttműködésüket ajánlja fel a szervezet a döntéshozók számára – fejezte be Lévai Gábor főtitkár.
Kapcsolódó cikk:
Semmis árfolyamrés – Kihirdették a devizahiteleseket megsegítő első törvényt
