Az Alkotmánybíróság az eutanázia és az élő végrendelet kérdéseit tárgyalta dr. Vadász Gábor, orvos által benyújtott kérelem alapján. A Testület döntése alapján egyszerűsödtek az ún. élő végrendelet szabályai.
Az alkotmányjogi panaszt egy korábban évtizedekig praktizáló orvos adta be, mivel személyes élettapasztalatai alapján azt gondolta, ha az a beteg indokolt kívánsága, hogy hagyják őt békében meghalni, akkor az egészségügy ezt nem akadályozhatja meg.
Az aktív eutanázia azt jelenti, hogy az orvos tevékenyen közreműködik a beteg halálában, míg a passzív eutanázia az életben tartó, életet meghosszabbító kezelések megszüntetését jelenti. Ma Magyarországon az aktív eutanázia ugyan nem engedélyezett, viszont a passzív eutanáziára – szigorú formai követelményeknek eleget téve – lehetőség van. Az erre vonatkozó szabályozás az egészségügyi törvényben található, az ellátás visszautasítására vonatkozó rendelkezések között. A helyzet e téren nem változik, viszont az ún. élő végrendelet szabályai módosulnak. Az élő végrendelet azt jelenti, hogy valaki arra az estre rendelkezik a visszautasított kezelésekről, ha a későbbiekben döntésképtelen állapotba kerülne. Meg lehet tiltani bizonyos kezeléseket is, illetve általános jelleggel minden esetleges beavatkozást.
Az egészségügyi törvény igen szigorú feltételekhez köti, hogy a súlyos és gyógyíthatatlan beteg valóban élhessen a kezelés visszautasításának lehetőségével. Ebben a rendszerben a betegnek többször kell nyilatkoznia arról, hogy nem szeretné tovább igénybe venni a kezeléseket, ezt követően pedig még egy háromtagú bizottság előtt is meg kell erősítenie, hogy valóban visszautasítja a beavatkozásokat. Ezen felül az eljárás során törvényben rögzített, hogy meg kell kísérelni lebeszélni a beteget eredeti szándékáról. Jól látható, hogy közel sem arról van szó, hogy egy meggondolatlan döntés miatt valaki elutasíthatja az egészségügyi beavatkozásokat. Ez a procedúra továbbra is így marad, a halálos betegnek keresztül kell mennie ezeken a lépéseken, ha szabadulni akar a szenvedésétől. A TASZ 2010-ben az ombudsmanhoz fordult, hogy vizsgálja ki az életvégi döntések gyakorlatát, mert azok tapasztalataink szerint nem működnek a gyakorlatban. Beadványuk nyomán azóta sem született állásfoglalás.
Az AB döntése alapján egyszerűsödtek viszont az ún. élő végrendelet szabályai. A határozat eredményeként nem kell majd kétévente megújítani a nyilatkozatot, de továbbra is bármikor – alaki kötöttség nélkül – vissza lehet vonni azt. További könnyítés, hogy nem kell pszichiáter szakorvos véleményét csatolni ahhoz, hogy az érintett döntését belátási képessége birtokában hozta meg.
„Reméljük, hogy a változás hozzájárul ahhoz, hogy az emberek valóban élhessenek az eddig szinte ismeretlen lehetőséggel, és cselekvőképességük esetleges elvesztése esetén korábbi döntésüknek megfelelően kezeljék, vagy éppen ne kezeljék őket”- mondta Bence Rita, a TASZ Betegjogi és Önrendelkezési Programjának vezetője.
Az Alkotmánybíróság teljes döntését itt olvasható.
