Az új Polgári Törvénykönyv a hitelbiztosítékok területén egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszert hoz létre, amely a fiduciárius biztosítékokat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedményezést, nélkülözhetővé teszi. „A befektetőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre” – figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. „A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás”.
A jogalkotó a modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszer elérése érdekében a hitelezők jelzálogjogának (ingatlanon, ingón, részvényen, üzletrészen, jogon és követelésen fennálló jelzálogjogának) a bírósági eljáráson kívüli érvényesítését megerősítette a formai követelmények egyidejű csökkentése mellett. Továbbá, mostantól kezdve minden zálogjogosult érvényesítheti zálogjogát bíróságon kívüli eljárásban, szemben a régi Polgári Törvénykönyv szabályozásával, amely alapján erre csak a bankok voltak jogosultak.
Az új Polgári Törvénykönyv ezen kívül egy új hitelbiztosítéki nyilvántartást is bevezetett. Minden jelzálogjognak, amely nincs nyilvántartáshoz kötve az adott zálogtárgyat érintő speciális nyilvántartásban (például az ingatlan-nyilvántartás vagy cégnyilvántartás), szerepelnie kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásban ahhoz, hogy létrejöjjön. Annak érdekében, hogy a befektető az adós elleni fizetésképtelenségi eljárásban privilegizált hitelezőnek minősüljön, követelését kézizáloggal vagy jelzáloggal kell biztosítania.
Nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszer
„A fentiek szerint a magyar jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy jelzálogjogot alapítsanak bármilyen dolgon, ennek feltétele azonban az, hogy bejegyzésre kerüljön a megfelelő biztosítéki nyilvántartásba. Ez megfelelően irányadó a vagyont terhelő jelzálogjogra is” – összegez Torsten Braner közösségi jogász. „Másrészt az új Polgári Törvénykönyv minden olyan szerződési kikötést semmisnek nyilvánít, amellyel a tulajdonjognak vagy más jogoknak, illetőleg követeléseknek az átruházására pénzkövetelés biztosítása céljából kerül sor, vagy amellyel vételi jog alapítása pénzkövetelés biztosítása céljából történik” – fűzi hozzá a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere. Néhány kivétel van ezen szabály alól, mint például a tulajdonjog-fenntartás, a pénzügyi lízing avagy a nem valódi faktoring.
A magyar jogalkotó tehát egyértelműen egy nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszerhez fordult, és megtiltotta a fiduciárius biztosítékokat, amelyeket eddig széles körben alkalmaztak a gyakorlatban. A jogalkotó álláspontja szerint a fiduciárius biztosítékok esetében a hitelező több biztosítékhoz jut, mint amennyi szükséges követelései biztosításához, és mint amennyi jogilag indokoltnak tekinthető. A jogalkotó egyébként a fiduciárius biztosítéki rendszert a Polgári Törvénykönyv zálogjogi rendszere megkerüléseként értékeli.
Javasolt teendők
Jó hír, hogy a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vételi jog, a biztosítéki célú engedményezés és az ezekhez hasonló jogok, amelyek a korábbi Polgári Törvénykönyv alapján jöttek létre, szerzett jogoknak minősülnek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján, ezért a már létező szerződéseket nem kell módosítani.
Mindazonáltal a befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-dike óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre. A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és hátrányos jogkövetkezmények (mint például egy új biztosítéki formába történő átminősítés) elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás.
